TASZ romaprogram

A romák elleni sorozatgyilkosságok, a rasszizmus érzékelhető terjedése miatt a TASZ 2009-ben úgy döntött, hogy önálló programot indít a romák jogainak védelme és jogérvényesítésük elősegítése érdekében. Programunk egyik célja, hogy a romák tudjanak és merjenek kiállni jogaikért, és képesek legyenek érvényesíteni azokat.

Komment

Nagyon fontos számunkra a véleményed, szólj hozzá a bejegyzésekhez Facebook oldalunkon!

Tetszik!

Ezt írja a TASZ.hu

Nincs megjeleníthető elem

Címkék

adományozás (1) adósságkezelés (1) árvíz (6) átok (2) bánásmód (1) bántalmazás (4) bérlakásszektor (1) betegjog (1) bíróság (3) bírság (14) borsodbóta (1) börtön (1) büntetés (1) csak (1) családi (1) családi pótlék (1) díj (1) diszkó (1) diszkrimináció (5) egészségügyi (1) egyenlő (1) eljárás (1) ellátáshoz (1) elleni (3) elmulasztása (1) elzárás (1) erőszak (5) érpatak (1) errc (1) etikai (1) fa (3) falopás (2) feljelentés (1) fogyatékos (1) gárda (3) gyámügy (1) gyerekek (4) gyöngyöspata (23) gyújtogatás (1) gyűlölet bűncselekmény (4) hajléktalanság (3) helyreigazítás (1) helyszínelés (1) hétes (1) hitelhátralékos (1) hivatalos (2) igazoltatás (1) igazságszolgáltatás (1) információszabadság (1) iskola (4) iskolai hiányzás (1) iskoláztatási támogatás (1) jobbik (2) jog (1) képviselő testületi–ülés (1) kérdés válasz (1) kerékpár (7) keresztelő (1) kézikocsi (1) kilakoltatás (2) könnygáz (1) körzeti (1) közérdekű adat (3) közérdekű munka (1) közmunka (6) közösség (3) közösség tagja elleni erőszak (1) közrendvédelmi (1) közszolgáltatás (1) leégett (1) magyar gárda (2) média (1) megbízott (1) megfélemlítés (1) megszégyenítés (1) moratórium (1) munka (5) munkanélküliség (3) nem (1) oktatófilm (2) ombudsman (2) önkormányzat (11) önkormányzati (2) oszlatás (1) óvoda (1) polgárőr (1) pótlék (1) putnok (1) rágalmazás (1) rasszizmus (4) rendőri (3) rendőrök (12) részvételi jogok (1) romáknak (1) romaprogram (1) sajóbábony (2) sajónémeti (1) sáta (1) segély (2) segítségnyújtás (1) sürgős (1) szabálysértés (13) szalonna (1) szegregáció (2) személy (2) szólj bele! (2) szomolya (1) szükség (1) tagja (1) taktakenéz (2) tasz (1) taszpont (6) tél (3) telep (1) tomor (1) törvény (1) tüntetés (1) tüzelő (3) ügyvéd (1) üzenetek (23) való (1) véderő (1) verés (1) videó (1) telep (1) Címkefelhő

Jogtalanul RSS

PNG fix

2012.02.28. 08:28 / Jogtalanul

Kímélet nélkül

„Büdös lesz a víz” – egy gyöngyöspatai roma gyerek azt meséli, hogy erre hivatkozva nem engedik őket a tanárok úszni járni. És ez csak egy példája annak, hogyan éri hátrányos megkülönböztetés a helyi iskola roma származású tanulóit. A Hír tévé ehhez képest olyan beszámolókat, köztük egy oknyomozó riportnak beállított műsort közölt Gyöngyöspatáról, amelyek azt próbálják bizonyítani, hogy az általános iskolában nincs szegregáció. Hiteltelenséggel és hazugsággal vádolták a brit Guardian napilap újságíróját és a TASZ-t. Ezeket az állításokat és vádakat az alábbiakban részletesen cáfoljuk.

„A két ombudsmani jelentés is megállapította, hogy a cigány gyerekeket elkülönítve oktatják Gyöngyöspatán, ami jogellenes” – mondta kérdésünkre Fórika László, az Alapvető Jogok Biztosa Hivatalának osztályvezetője.

Kállai Ernő kisebbségi ombudsman tavaly áprilisban kiadott jelentése szerint a gyöngyöspatai Nekcsei Demeter Általános Iskolában a roma tanulók kétharmadát szándékosan elkülönítve, cigány osztályokban tanítják. A gyerekeket az iskolán belül térben is elkülönítik, a cigány osztályokat egymáshoz közel, tudatosan a többitől távol helyezik el: a cigány osztályok az iskola földszintjén, míg a többségi osztályok az első emeleten, illetve az iskola tetőterében kialakított tantermekben vannak, olvasható az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyermekeknek Alapítvány összefoglalójában, amit kérésünkre állítottak össze a gyöngyöspatai iskolai szegregációról. Az alapítvány vizsgálódása és terepmunkája az ombudsmanéval megegyező eredményekre vezetett. Mivel munkájuk kifejezett célja az iskolai szegregációval szembeni fellépés és az egyenlő bánásmód követelményét előíró jogszabályok betartatása, 2011. október 11-én beperelték az általános iskolát és az azt fenntartó önkormányzatot.

UPDATE A történet folytatása itt!

A videó megtekintéséhez kattintson ide!

Bíróság előtt

Az alapítvány személyiségi jogi perben kérte a bíróságtól, hogy állapítsa meg, a Nekcsei Demeter Általános Iskolában a cigány gyerekeket a nem cigányoktól a jogsértő osztálybesorolással és az osztályok térbeni elhelyezésével osztályszinten és fizikai térben is jogellenesen elkülönítik. A keresetlevél szerint az elkülönített cigány gyerekeknek alacsonyabb színvonalú oktatást biztosítanak, mint a nem roma összetételű osztályokban tanuló gyerekeknek. Az alapítvány keresetlevelében kérte annak megállapítását is, hogy az általános iskolában a sajátos nevelési igényű (SNI) tanulókat közvetlen hátrányos megkülönböztetés éri azzal, hogy jogsértő módon összevont osztályokban tanulnak, vagyis az 1-4. évfolyam egy osztályban, és tekintettel arra, hogy az SNI tanulók többsége roma származású, őket így közvetett hátrányos megkülönböztetés is éri etnikai alapon.

Az alapítvány munkatársai szeptember elsején részt vettek az iskola tanévnyitóján, és videofelvételeket készítettek az udvaron felsorakozó osztályokról. A felvételeken jól látható: az udvar jobb oldalán csak cigány tanulók álltak, míg a másik oldalon a nem roma diákok sorakoztak.

A gyöngyöspatai iskolában a sajátos nevelési igényű gyerekek közé soroltak olyanokat, akik a szakértői vizsgálat szerint is integrálhatóan nevelhetők lennének, így vannak olyan gyerekek, akik a képességeikhez és a korukhoz mérten az elvártnál messze alacsonyabb szintű oktatásban részesülnek. Ehhez képest az összevont osztályoknál is differenciáltan kéne oktatni a gyerekeket, ami természetesen nehéz feladat és sok munka a pedagógus számára, hiszen meg kell osztania a figyelmét a különböző korosztályok között.

Külön emelet, külön világ

A cigány osztályokat az étkezéskor is elkülönítik fizikailag: ők külön, a vegyes osztályoktól elválasztva járnak ebédelni a pedellus kíséretében. A mellékhelyiségek használatakor is megkülönböztetik a gyerekeket. Az iskolában arra hivatkoznak, hogy a roma gyerekek nem tudják használni a vécét, miközben az óvodai nevelők szerint ilyen nem fordulhat elő egy iskoláskorú gyerekkel sem. „Az ügyeletes tanárok ahogy meglátnak, zavarnak is le minket” – meséli az egyik gyerek.

A napközi sem elérhető minden gyerek számára: egy korábbi helyi képviselőtestületi határozat értelmében – amelyet néhány hete amiatt helyeztek hatályon kívül (pdf), mert a Kormányhivatal azt törvénysértőnek találta – az a gyerek járhatott napközibe, akinek az édesanyja dolgozik. „Ez a szabály a gyakorlatban közvetett hátrányos megkülönböztetés alapja lehet, hiszen sokszorosan igazolt szociológiai tény, hogy a cigány családok körében jóval magasabb a munkanélküliség, mint a nem cigányokéban, s ezen belül különösen nagy az eltérés a női munkavállalók foglalkoztatása között” – állapítja meg az ombudsmani vizsgálat. Molnár Károly igazgató ezt a szabályt szűkítette még tovább: csak az kerülhetett napközibe, akinek mindkét szülője dolgozik. Ezzel a szűkítéssel gyakorlatilag a halmozottan hátrányos helyzetű, elsősorban a cigány gyerekek estek el a lehetőségtől, összegzi Fórika László az ombudsmani vizsgálat megállapításait.

Az ombudsmani hivatal tudomására jutott számos olyan eset is, hogy az iskolaigazgató rendre megalázza, esetenként bántalmazza a gyerekeket, sorolja tovább a panaszokat Fórika László. „Mivel a bántalmazást sérelmező panaszok vagy túlzottan általánosak voltak, vagy olyan konkrét körülményeket tartalmaztak, amelyeket objektív eszközökkel, iratokkal, érdektelen tanúkkal nem lehetett megvizsgálni, a bepanaszolt pedig az állításokat tagadta, az iskola igazgatójával szemben felhozott panaszok nem bizonyíthatóak” – jegyzi meg jelentésében Kállai Ernő. A gyerekek elmondása szerint egyes tanárok azzal ijesztgetik őket: ha rosszak lesznek, elviszik a gárdisták, vagy csak bemennek az iskolába, hogy nézzék a gyerekeket, ahogy tanulnak.

Mást mond kifelé, mást befelé

Kifele fedősztorikat használnak, azaz megpróbálnak ésszerűnek tűnő válaszokat adni arra, miért is tanulnak külön a cigány és a nem cigány gyerekek. Befelé viszont elismerik a szegregáció tényét, nyíltan felvállalják a megkülönböztetést, hívta fel a figyelmet Farkas Lilla, az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyermekeknek Alapítvány ügyvédje.

„Szegregáció van, ezek a tanulók a földszinten vannak elhelyezve” – hangzott el Molnár Károly igazgató szájából a gyöngyöspatai önkormányzat 2011. október 14-i képviselőtestületi ülésén (pdf). Amennyiben az igazgató az osztályok beosztását a véletlenre bízza, már azzal is jogszabályt sért, mondta kérdésünkre az ombudsmani hivatal osztályvezetője.

„A mostani iskolavezetés úgy véli, hogy az elkülönítés biztosítása a feltétele annak, hogy a „magyar gyerekeket” ne vigyék el a közeli városi iskolák valamelyikébe. Az iskolaigazgató saját feladatát abban látja, hogy ezt az iskolai rendet, amely elmondása szerint a magyar és a cigány gyerekeknek egyaránt jó, megvédje a jogvédőkkel szemben”. Az idézett sorok két Gyöngyöspatán dolgozó kutatótól származnak.

Mohácsi Erzsébet, az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyermekeknek Alapítvány igazgatója a fentiek alapján egyértelműnek tartja, hogy az alperes önkormányzat és az iskolaigazgató mást kommunikálnak a sajtó, és mást a bíróság felé.

Hogyan manipulál a Hír tévé?

A sajtó sem könnyíti meg az eligazodást az eseményekben, a Hír tévé kifejezetten elferdíti a tényeket. Lehetne arra gondolni, hogy erre a magyarázat a szakmai hozzá nem értés, hiszen a téma valóban összetett, ezért nagy fokú felkészültséget igényel. De sajnos még ennél is sokkal szomorúbb a helyzet: szándékosan próbálják megtéveszteni közönségüket. A manipuláción túl alaptalan vádaskodásba is belemennek, a brit Guardian napilap mellett a TASZ hitelességét is megkérdőjelezik, amit ezúton is visszautasítunk.

A Hír tévé nem is bízta a véletlenre, a manipulációt tudatosan felépítették, véleményüket objektív hírként vagy oknyomozásuk eredményeként tálalták.

„Hazudott a brit Guardian újságírója a gyöngyöspatai szegregációról” – hangzott el egy január 31-én sugárzott híradóban. A hírben a brit lap újságíróját támadják, aki állításuk szerint alaptalanul írt cikkében arról, hogy szegregált oktatás folyik a gyöngyöspatai általános iskolában. A Guardiant a magyar kormányzat részéről is érte hasonló kritika, a lap azonban kitart újságírója hitelessége mellett, közleményben cáfolta a súlyos vádakat.

A Hír tévé ennek ellenére sem adta fel, néhány nappal később, február 5-én a Keresztmetszet című műsorban folytatta a vádaskodást. Az oknyomozó riportnak beállított műsor szerkesztésében a hiteles újságírás alapszabályait sértették meg azzal, hogy a felvételek összevágásakor csak azokat az információkat vették figyelembe, amelyek saját, előre megfogalmazott koncepciójukat igazolták. Kameránkkal azonban épp jelen voltunk, felvettük, ahogy a Hír tévé interjút készít.

De kezdjük az elejéről. Kállai Ernő kisebbségi ombudsman (ez a hivatal január 1. óta nem létezik) tavaly két alkalommal készített jelentést Gyöngyöspatáról, mindkettőben részletesen kitért arra, hogy iskolai szegregáció igenis létezik a település általános iskolájában. „Az ombudsmani jelentés és az utóvizsgálati jelentés is azt állapította meg, hogy a cigány gyerekeket elkülönítve oktatják Gyöngyöspatán, és az jogellenes” – foglalta össze a megállapításokat Fórika László, a hivatal osztályvezetője.

További részletek a kisebbségi ombudsman jelentéséről>>

Hazugságspirál

A Hír tévé riportere a helyszínen beszélt is olyan gyerekkel, akit elkülönítve tanítanak. A gyerek részletesen beszámolt arról, hogy a gyakorlatban mi történik az iskolában, így például arról is, hogy külön emeleteken tanulnak a cigány és a nem cigány osztályok. A Hír tévé kamerája mindezt rögzítette, a Keresztmetszet összeállításából viszont ez a rész kimaradt, a műsorban csak olyan interjúrészleteket láthatunk, amelyek a szegregációt cáfolják. Kameránkkal azonban mi is a helyszínen tartózkodtunk, és felvettük, amint a Hír tévé interjút készít az egyik gyerekkel, ezt filmünkben meg is tekintheti. Felhívjuk arra a figyelmet, hogy a nyilatkozó helyi lakosok hangját felismerhetetlenné tettük annak érdekében, hogy a későbbiekben a helyi hatóságok, illetve az iskola részéről ne érje őket retorzió.

Szintén szelektív módon mutatták be, hogy a cigány gyerekek miért maradnak ki az úszásoktatásból. A műsorban megszólaltatott oktató tagadja, hogy bőrszín alapján zárnának ki gyerekeket, szerinte csak azt nem engedik úszni, akinek nincs felszerelése. A roma gyerekekkel és szülőkkel készült interjúk azonban egészen más képet mutatnak: a cigány gyerekek ezeket az órákat csak a padon ülve tölthetik, és nézhetik, ahogy társaik úsznak. Az egyik gyerek beszámolója szerint nevelőik azzal indokolják ezt, hogy „büdös lesz a víz”, illetve, hogy „megfertőzik a vizet”.

A digitális tábla használatáról a műsor megpróbálta bebizonyítani, hogy minden gyerek számára egyformán hozzáférhető. Ennek illusztrálására – úgy tűnik – még a fentieknél is messzebbre mentek, alapjában sértették meg a hiteles újságírás szabályait: gyaníthatóan megrendeztek egy jelenetet. Az egyik gyerek beszámolójából egyértelműen kiderül, hogy csak a Hír tévé kamerájának kedvéért vitték őket egy olyan tanterembe, ami digitális táblával is fel van szerelve, korábban soha nem jártak ott. „A magyar osztályban mindenhol van interaktív tábla” – meséli ugyanez a gyerek.

Szerettük volna az iskolai szegregációról megkérdezni a Nekcsei Demeter Általános Iskola igazgatóját, Molnár Károlyt is, de megkeresésünk nem járt sikerrel, az igazgató arra hivatkozott, hogy a jegyzőnek vagy a polgármesternek kell a nyilatkozatra engedélyt adnia. Felhívtuk a jegyzőt, aki hárította a kérdést azzal, hogy a polgármester az illetékes. Juhász Oszkár éppen külföldön volt, így megvártuk, hogy hazaérkezzen. Ezután több alkalommal is kerestük, telefonon nem tudtunk vele beszélni, emailünkre nem válaszolt. Több mint egy hét várakozás után nem próbálkoztunk tovább, hogy megszólaltathassuk az igazgatót.

Ezek elmentek otthonról

A Hír tévé ezzel szemben nem tartotta szükségesnek megkérdezni az ombudsmani hivatalt az iskolai szegregációról, annak ellenére sem, hogy a Keresztmetszetben utalások is hangzottak el Kállai Ernő jelentéseire. Megszólaltattak azonban több embert is az önkormányzat és az iskola álláspontjának alátámasztására.

A Hír tévé stábjában arra is különös gondot fordítottak, hogy riportjukban manipulatív módszerekkel, rossz színben tüntessék fel a TASZ-t. A Keresztmetszetben láthattunk egy felvételt, amikor a riporter sikertelenül nyom egy kapucsengőt, és sikertelenül próbál minket elérni telefonon. A valóság ezzel szemben az, hogy Hír tévé riportere három munkatársunkkal egyeztetett telefonon: egyikük a repülőtérre tartott, a másik beteg volt, a harmadik több száz kilométerre dolgozott Budapesttől. A riportban elhangzó szöveg így még igaz is, hiszen tényleg nem sikerült időpontot egyeztetni, vidéken tartózkodó munkatársunk viszont jelezte, telefonon szívesen válaszol a kérdéseikre. Erre végül nem kaptunk lehetőséget.

A műsorban közben egy kapucsengős jelenetet mutattak: a TASZ régi, négy hónapja üresen álló irodájánál, így nem meglepő, hogy hiába nyomkodták a kaputelefont. További illusztrációként használták, ahogy telefonon hiába próbálnak elérni, csak egy üzenetrögzítő válaszol. Soha nem volt üzenetrögzítőnk. Elérhetőségeink mindig naprakészek, weboldalunkon megtalálhatóak, ennek felkutatása nem tekinthető újságírói kihívásnak. A bejátszással mégis azt sugallták, mintha elérhetetlenek lennénk, esetleg nem vállalnánk a véleményünket.

A Keresztmetszetben a Hír tévé arra is kitért, hogy Gyöngyöspatán tartózkodó munkatársunk letagadta, hogy TASZ-os, mikor stábjuk a településen járt. Munkatársunk valóban nem pattant azonnal a Hír tévé kamerája elé, de az adott helyzetben az elsődleges feladatának nem azt tekintette, hogy a riporterekkel beszélgessen, hanem hogy jogvédőként jelenlétével erősítse a provokatív kérdéseknek kitett helyi lakosokat, így például ifjabb Farkas Jánost, a Roma Nemzetiségi Önkormányzat elnökét.

„Hallgattassék meg a másik fél is, mert enélkül nincs oknyomozó újságírás” – hangzik el a Keresztmetszet műsorában. Erre szeretnénk mi is felhívni a Hír tévé figyelmét.

Ha kíváncsi arra, hogyan manipulál a Hír tévé, itt megtekintheti a Keresztmetszet február 5-i műsorát>>

 

Zsolt Melinda, TASZ

Megosztás:
Támogatás:

komment

Címkék: önkormányzat gyerekek iskola szegregáció gyöngyöspata

blog design: varadi
süti beállítások módosítása