„Miskolcon gyűlölik épp a cigányokat, jó, hogy van egy ellenpólus” – csóválta a fejét Fliegauf Bence. Aztán elmesélte, hogy ő mit gondol erről. A tudományos megközelítéssel kezdte, végül is az ELTE-n ültünk, ahol a Tolerancia-napon a Csak a szél című filmet vetítették – végül két helyszínen, nagy volt az érdeklődés, az eredetileg kijelölt terembe nem fért be mindenki.
Arról beszélt, hogy szociálpszichológiai törvényszerűség, hogy különböző etnikumú csoportok közt minél több interakcióra van szükség az előítéletek csökkentéséhez. A bűnbakképzés pont erről szól. Sokkal nagyobb eséllyel lesz rasszista olyan valaki, aki soha nem találkozik cigány emberekkel, csak messziről tud róluk, mint ha cigány emberek között élne.
Fliegauf örül annak, hogy részt vehetett egy olyan kulturális projektben, ahol romák és nem romák hoznak létre valami olyat, ami romákról és nem romákról szól. Többször is kitért a humor jelentőségére, hiszen számtalanszor előfordult a munka során, hogy gyanakvással találkozott. „Ha volt egy közös vicc, utána mindenki normális lett.”
A filmbeli rendőrös jelenetet firtató kérdésre azt mondta, hogy nagyjából így képzelné el magát rasszistának. A rasszizmus tipológiáját jól jellemezhetőnek tartja, bár nem kutatta a témát, de sok rasszistával beszélt, és mindig ugyanazt mondják. Nem nehéz felismerni, általában azzal kezdődik: „nem vagyok rasszista, de…”
Úgy tűnt, mintha zavarba jönne, mikor egy diák azt kérdezte, hogyan reagál, ha kiderül valakiről egy beszélgetés közben, hogy rasszista. „Sunnyogni szoktam” – vallotta be őszintén. Aztán megtudtuk, hogy azért ez mégse ilyen egyszerű. „Elborzadsz, elkezded gyűlölni, és nagyon rosszul érzed magad, de közben megtanulod, hogy ez micsoda.” Azt mondta, hogy mióta a Csak a szelet forgatta, nem hagyja annyiban, mindig belemegy ezekbe a helyzetekbe, hiszen most szembesült vele, hogy a téma egy dinamitos hordó Magyarországon. Az is kiderült számára, hogy a film legprovokatívabb része a rasszisták számára, hogy ha tartalmilag kezdik kritizálni, azt csak úgy lehet, hogy a gyilkosok mellé állnak. Ezért leginkább azzal támadják, hogy miért erről a témáról készített filmet, miért nem a 82 éves Újvári néniről, akit romák támadtak meg. Vissza is dobta a kérdést az egyetemistáknak, azt tesztelte, világos-e vajon mindenkinek, mi is az pontosan, hogy rasszista indítékú bűncselekmény. A tanakodást látva újrafogalmazta a kérdést: rasszista gyilkosságsorozat-e, ha minden körülmény ugyanaz, mint a filmben, kivéve, hogy az elkövetők romák? A diákok dobálták az ötleteket, de egyértelmű igen válasz csak akkor született, amikor Fliegauf úgy tette fel a kérdést, hogy a romák helyett eszkimókat mondott.
Zsolt Melinda, TASZ
