Egyre gyakrabban lehet hallani olyan történeteket, amikor tanárok pedagógiai módszerek helyett erőszakot alkalmaznak a diákokkal szemben. Filmünkben egy olyan esettel ismerkedhet meg, amelyben egy tanító kikötözött egy kisgyereket egy iskolai székhez, mert állítása szerint „nem bírt vele”. A szülők nem hagyták annyiban. A bíróság a tanítót személyi szabadság megsértésének bűntettében bűnösnek találta.
Tekintse meg az esetről készült filmünket!
Tüntetést szervezett a gyöngyöspatai Roma Nemzetiségi Önkormányzat Juhász Oszkár jobbikos polgármester lemondásáért, miután nyilvánosságra került egy hangfelvétel, amin Juhász Oszkár kampányfőnökével, illetve két - feltehetően - Szebb Jövőért Polgárőr Egyesület taggal egyebek mellett egy polgárháború esélyeit latolgatja.
Élesedik a verseny Érpatak és Gyöngyöspata között: Orosz Mihály Zoltán, Érpatak polgármestere a jelek szerint nem bízza a véletlenre. Tiszta udvar, rendes ház című blogposztunkra reagálva helyreigazítási kérelmet juttatott el nekünk.
Egyre gyakrabban lehet hallani olyan történeteket, amikor tanárok pedagógiai módszerek helyett erőszakot alkalmaznak a diákokkal szemben. A most 19 éves István esete ennek egy példája.
István 17 évesen egy magyarországi kisváros középiskolájában tanult, mikor az egyik tanórán összetűzésbe keveredett egy tanárral. Ugyanezzel a tanárral korábban több diáknak is volt már konfliktusa, nem értettek egyet a nevelési elveivel. Történelmet tanított, szélsőségesen szigorú, katonaévei alatt elsajátított módszereket alkalmazott a gyerekekkel szemben, és gyakran felemelte a hangját.
Az alábbiakban egy levélváltást olvashat, melyben egy támogatónk kérdéseire válaszolunk részletesen. A két írás tartalma olyan témákat feszeget, amelyekről – a visszajelzések alapján – sokaknak vannak gondolataik, kérdéseik, ezeknek próbáltunk a végére járni.
„A rasszizmus nem csak a nem romák privilégiuma” – mondta Setét Jenő 'A romák ábrázolása a médiában' című szemináriumon, mikor Monori Áron, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) munkatársának előadása után a közönség soraiból érkeztek észrevételek. A civil jogvédő Forgács Istvánra utalt, aki legutóbb a Pesty Fekete Doboz adásában fejtette ki szélsőséges nézeteit.
A szemináriumon résztvevő előadók alapvetésnek tekintették, hogy a magyar médiában teljesen torzult képet alkotnak a romákról, és a helyzet az utóbbi években erőteljesen romlott. Monori Áron célként fogalmazta meg, hogy a romákat a társadalom integráns részeként kéne bemutatni, azt már csak kérdésként tette fel, sugallva a választ, hogy vajon ma a média úgy ábrázolja-e romákat, hogy büszkék lehetnek a származásukra, vagy szívesebben titkolják-e. Kijelentette, hogy minden felmérés és elemzés alapján egyértelmű, hogy a romák a legelutasítottabb kisebbség Magyarországon. A hatóság eszközeit kevésnek érzi ennek befolyásolásához, bár az NMHH az elmúlt három évben évente mindössze 5-10 esetben indított saját hatáskörben eljárást gyűlöletkeltés miatt, és ez a tendencia egyre csökken.
„Naponta ötször-hatszor igazoltatnak a rendőrök” – meséli Sajónémeti egy roma származású lakosa. Nemcsak őt, a helyi közösség többi tagját is kirívóan sokszor ellenőrizték két héten keresztül. Bár korábban is gyakoriak voltak az igazoltatások, ebben az időszakban szállt rájuk igazán a rendőrség. Az időbeni egybeesés alapján feltételezhető, hogy a településen elkövetett aljas rablásra reagáltak a sorozatos igazoltatásokkal annak ellenére, hogy egy napon belül elfogták a gyanúsítottakat. A fokozott rendőri jelenlét két hét elteltével véget ért, de ahogy korábban, továbbra is indokolatlanul gyakoriak az ellenőrzések.
Az utolsó pillanatban eszmélt a gyöngyöspatai önkormányzat, hogy a március 1-én induló közmunkaprogram tevékeny résztvevőit, a közmunkásokat, értesíteni kéne arról, hogy a következő 10 hónapot erdészeti munkával fogják tölteni. Február 29-én délután kezdték el kézbesíttetni az értesítőket. Ha a hivatali kézbesítő egy potenciális közmunkást épp nem talált otthon, legyen a munkára váró bármennyire is együttműködő, nemcsak a közmunkaprogramban való részvételtől eshet el, hanem 3 évre kizárják a segélyezésre jogosultak köréből is.
