TASZ romaprogram

A romák elleni sorozatgyilkosságok, a rasszizmus érzékelhető terjedése miatt a TASZ 2009-ben úgy döntött, hogy önálló programot indít a romák jogainak védelme és jogérvényesítésük elősegítése érdekében. Programunk egyik célja, hogy a romák tudjanak és merjenek kiállni jogaikért, és képesek legyenek érvényesíteni azokat.

Komment

Nagyon fontos számunkra a véleményed, szólj hozzá a bejegyzésekhez Facebook oldalunkon!

Tetszik!

Ezt írja a TASZ.hu

Nincs megjeleníthető elem

Címkék

adományozás (1) adósságkezelés (1) árvíz (6) átok (2) bánásmód (1) bántalmazás (4) bérlakásszektor (1) betegjog (1) bíróság (3) bírság (14) borsodbóta (1) börtön (1) büntetés (1) csak (1) családi (1) családi pótlék (1) díj (1) diszkó (1) diszkrimináció (5) egészségügyi (1) egyenlő (1) eljárás (1) ellátáshoz (1) elleni (3) elmulasztása (1) elzárás (1) erőszak (5) érpatak (1) errc (1) etikai (1) fa (3) falopás (2) feljelentés (1) fogyatékos (1) gárda (3) gyámügy (1) gyerekek (4) gyöngyöspata (23) gyújtogatás (1) gyűlölet bűncselekmény (4) hajléktalanság (3) helyreigazítás (1) helyszínelés (1) hétes (1) hitelhátralékos (1) hivatalos (2) igazoltatás (1) igazságszolgáltatás (1) információszabadság (1) iskola (4) iskolai hiányzás (1) iskoláztatási támogatás (1) jobbik (2) jog (1) képviselő testületi–ülés (1) kérdés válasz (1) kerékpár (7) keresztelő (1) kézikocsi (1) kilakoltatás (2) könnygáz (1) körzeti (1) közérdekű adat (3) közérdekű munka (1) közmunka (6) közösség (3) közösség tagja elleni erőszak (1) közrendvédelmi (1) közszolgáltatás (1) leégett (1) magyar gárda (2) média (1) megbízott (1) megfélemlítés (1) megszégyenítés (1) moratórium (1) munka (5) munkanélküliség (3) nem (1) oktatófilm (2) ombudsman (2) önkormányzat (11) önkormányzati (2) oszlatás (1) óvoda (1) polgárőr (1) pótlék (1) putnok (1) rágalmazás (1) rasszizmus (4) rendőri (3) rendőrök (12) részvételi jogok (1) romáknak (1) romaprogram (1) sajóbábony (2) sajónémeti (1) sáta (1) segély (2) segítségnyújtás (1) sürgős (1) szabálysértés (13) szalonna (1) szegregáció (2) személy (2) szólj bele! (2) szomolya (1) szükség (1) tagja (1) taktakenéz (2) tasz (1) taszpont (6) tél (3) telep (1) tomor (1) törvény (1) tüntetés (1) tüzelő (3) ügyvéd (1) üzenetek (23) való (1) véderő (1) verés (1) videó (1) telep (1) Címkefelhő

Jogtalanul RSS

PNG fix

2012.03.12. 11:11 / Jogtalanul

Tiszta udvar, rendes ház

A gyöngyöspatai önkormányzat több mint egy éve tartó jogsértésének vethet véget a Heves Megyei Kormányhivatal március elején hozott döntése, mellyel egy olyan helyi rendelet hatályon kívül helyezését kéri, amivel szociális segélyből élő családokat fosztanak meg bevételüktől teljesen abszurd okokra hivatkozva. Épp a legszegényebbeket. Már nem először. Gyöngyöspata megpróbál Érpatak nyomába eredni.

22800 forint havonta. Ennyi pénz jár szociális segélyként azoknak a családoknak, akik nem jogosultak munkanélküli segélyre. A kifizetéseket központilag szabályozzák, azonban a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény felhatalmazást ad a települési önkormányzatoknak, hogy a bérpótló juttatások kifizetéséhez a központilag szabályozottakon túl további feltételeket is megállapíthassanak: helyi rendeletben írhatják elő a lakókörnyezet rendezettségének biztosítását. Tudjuk jól, tiszta udvar, rendes ház.

„35. § (2) A települési önkormányzat rendeletében a bérpótló juttatásra való jogosultság egyéb feltételeként előírhatja, hogy a kérelem benyújtója, illetve az ellátás jogosultja a lakókörnyezete rendezettségének biztosítására vonatkozó, a rendeletében megállapított feltételeket teljesítse. A lakókörnyezet rendezettségének biztosítása körében a kérelmező vagy jogosult által életvitelszerűen lakott lakás vagy ház és annak udvara, kertje, a kerítéssel kívül határos terület, járda tisztán tartása, az ingatlan állagának és rendeltetésszerű használhatóságának, valamint higiénikus állapotának biztosítására irányuló kötelezettség írható elő. A rendeletben megállapított feltételek teljesítésére a kérelmezőt, illetve a jogosultat megfelelő, de legalább ötnapos határidő tűzésével a jegyzőnek - az elvégzendő tevékenységek konkrét megjelölésével - fel kell szólítania.”

Munkanélküliek jövedelempótló támogatása, rendszeres szociális segély, rendelkezésre állási támogatás, bérpótló juttatás, foglalkoztatás helyettesítő támogatás az egyik oldalon, közhasznú munka, közcélú munka, közmunka, közfoglalkoztatás a másik oldalon. Ezekkel a megnevezésekkel illette a törvényalkotó magyar politikai elit a rendszerváltás utáni magyar társadalom legnagyobb horderejű társadalmi problémájára adott szociális válaszokat. Az átkeresztelések vehemenciája, az inaktívvá váló tömegek drasztikus elszegényedését tompítani igyekvő intézkedések, a segélyezés gyakorlatának elképesztő dinamikája is jól mutatja a probléma összetettségét, illetve a szociál- és foglalkoztatáspolitikai szakmai kihívás nagyságát.

A jogosultsági feltételek, a különféle kötelezettségek, az engedmények, a segély/juttatás/támogatás összegének számítási módjának folyamatos változása, az együttműködési kötelezettség gumiszabályának állandó rángatása mellett megjelent egyre erősebben, a szubszidiaritás, a helyi feltételek kialakításának, szabályozásának lehetősége. Ha eddig színes volt a paletta, ezután lett igazán az, a helyi árnyalatok, tónusok keveredésével kialakult az a nyomasztó, szürke árnyalat, mely a mostani aktív korúak ellátási rendszerét szomorúan beborítja. Ez a szürkeség nem homogén, a helyi megoldások meggyőző ötletességével, az érdemtelenség, megbélyegzettség és kirekesztés hallatlan változataival találkozhatunk, ehhez a települési demokratikus autonómiát gyakorló testületek kreativitása biztosítja a gyönyört.

Ezek közül minden bizonnyal a modellé avanzsáló érpataki vezet, ahol a segély jogosultsági feltételei miatt a kérelmező az egészséges személyiségfejlődéshez szükséges életteret biztosítandó lakásbővítésbe foghat; a méltó emberi élet tárgyiasult feltételeinek mindegyikét biztosítania kell; ha északi fekvésű a bérelt ingatlan, akkor azt 180 fokkal el kell fordítania, hogy száraz és napos legyen; ha bérlő, akkor a bérbeadóval folyó jogvita esetén kizárja magát a segélyből, a padlót sikálnia kell, és ruháit tiszta helyen kell tárolnia – az elképesztő sort hosszan lehetne folytatni. Csak az érzékeltetés kedvéért, a szempontokat az abc legelejétől kezdve, egészen az u betűig terjedő betűjelekkel szedték sorrendbe.

A modell másolásába fogó gyöngyöspatai önkormányzat ennél jóval szerényebb, megengedőbb:

"a) Az ingatlan udvarán 1 db szeméttároló edény elhelyezése és rendeltetésszerű használata, ürítésének biztosítása a szemétszállítást végző szolgáltató céggel kötött szerződés alapján;

b) A lakáshoz tartozó udvar, kert rendben tartása, rendeltetésszerű használata, művelése, a fű szükség szerinti nyírása, kaszálása, különös tekintettel az esetlegesen ott található szemét és lom eltávolítására;

c) Az ingatlana előtti járdaszakasz, járda hiányában 3 méter széles területsáv, vagy ha a járda mellett zöld sáv is van, az úttestig terjedő teljes terület tisztántartása;

d) Az ingatlana előtt lévő járdaszakasz melletti nyílt árok, és ennek műtárgyai tisztántartása, a csapadékvíz elvezetéséről való gondoskodás;"

Tehát Gyöngyöspatán a szociális segély juttatásának egyik feltétele, hogy a kérelmező kifizesse a szemétszállítási díjat. Amennyiben ezt a kérelmező, jogosult nem tudja igazolni, úgy megszegi az együttműködési kötelezettségét, és adott esetben 3 évre kizárja magát a segélyezés rendszeréből. Akkor is elesik a 22800 forintos segélyből, ha egyhavi, ezer forintos hátraléka van, mivel a fenti a) pontot a jegyzőnek, szociális ügyintézőnek bemutatott befizetett csekkszelvénnyel kell igazolni.

Az alkalmazott logika erősen sántít. Az elvárt tisztaság anélkül is megvalósulhat, hogy valaki kukában tartaná a szemetét, hiszen gyűjtheti például szelektíven a hulladékát, komposztálhat az udvarán. És ha még ez sem lenne elég: ingatlantulajdonosként, vagy akár használóként, függetlenül a szociális juttatásoktól, anyagi helyzettől, környezetvédelmi elkötelezettségtől, mindenki köteles igénybe venni a szemétszállítási közszolgáltatást, ennek elmaradása esetén a tartozása köztartozásnak minősül, azaz adók módjára behajtható.

A fenti, ifjabb Farkas János, a gyöngyöspatai nemzetiségi önkormányzat elnökének beadványában is megfogalmazott érvek meggyőzték a kormányhivatalt is, jogszerűtlennek minősítette a vonatkozó helyi rendeletet, és hatályon kívül helyezését és újraszabályozását kérte.

Alább egy részlet a 2011.01.31-i képviselőtestületi ülés jegyzőkönyvéből:

"Farkas János CKÖ elnöke
Tájékoztatja a jelenlévőket, hogy a Bem, Hegyalja és Sövény úti kisebbségi családok megkötötték a szerződést a szolgáltatóval, mégsem viszik el a szemetet. A szolgáltató az utak minőségére hivatkozik. Intézkedést kér az ügyben.

Tábi László polgármester
A szelektív hulladékgyűjtők ürítését az önkormányzat fizeti, amely elég komoly költséget jelent. Ígéretet tesz arra, hogy a közmunkások igénybevételével megoldja az útproblémát."

A történet ezzel együtt kerek. A gyakorlatban a szemétszállító cég nem ment a zömmel romák lakta utcákba az utak állapota és az alacsony légvezetékek miatt annak ellenére, hogy az önkormányzat gondoskodott arról, hogy a szolgáltatás díját mindenki befizesse.

 

Nagyításhoz klikk ide (pdf)!

 

Simon Mihály és Zsolt Melinda, TASZ

Megosztás:
Támogatás:

komment

Címkék: önkormányzat segély gyöngyöspata

blog design: varadi
süti beállítások módosítása