A gyöngyöspatai önkormányzat több mint egy éve tartó jogsértésének vethet véget a Heves Megyei Kormányhivatal március elején hozott döntése, mellyel egy olyan helyi rendelet hatályon kívül helyezését kéri, amivel szociális segélyből élő családokat fosztanak meg bevételüktől teljesen abszurd okokra hivatkozva. Épp a legszegényebbeket. Már nem először. Gyöngyöspata megpróbál Érpatak nyomába eredni.
Korábbi blogbejegyzésünkben számon kértük a gyöngyöspatai önkormányzaton az írott jog ignorálását. Nos, a kocka fordult, a környezet védelméről szóló helyi rendelet logikailag bukdácsoló rendelkezésének irracionálisan akkurátus alkalmazásával diadalmasan visszatért a kodifikált jog.
„Mivel az említett filmrészletek a Hír TV tulajdonát képezik, és ennek felhasználásához Önök nem kérték és nem kapták a Hír TV engedélyét, ezért arra kérjük Önöket, hogy az említett videofelvételt haladéktalanul távolítsák el a honlapjukról, ugyanakkor tájékoztatjuk Önöket, hogy egyébként az ügyet jogi útra tereljük.”
Az idézett mondat abban a levélben szerepel, amit a Hír tévétől kaptunk Kímélet nélkül címmel közölt filmünk és cikkünk megjelenésének napján. Összeállításunkban a gyöngyöspatai iskolai szegregációt mutatjuk be, annak apropóján, hogy a Hír tévé egy hírműsorában és a Keresztmetszet című adásában elferdítette a tényeket, úgy állították be, mintha a helyi általános iskolában nem érné hátrányos megkülönböztetés a roma származású gyerekeket. Állításaikat sorban cáfoljuk, és feltárjuk, miként próbálták manipulálni közönségüket.
„Büdös lesz a víz” – egy gyöngyöspatai roma gyerek azt meséli, hogy erre hivatkozva nem engedik őket a tanárok úszni járni. És ez csak egy példája annak, hogyan éri hátrányos megkülönböztetés a helyi iskola roma származású tanulóit. A Hír tévé ehhez képest olyan beszámolókat, köztük egy oknyomozó riportnak beállított műsort közölt Gyöngyöspatáról, amelyek azt próbálják bizonyítani, hogy az általános iskolában nincs szegregáció. Hiteltelenséggel és hazugsággal vádolták a brit Guardian napilap újságíróját és a TASZ-t. Ezeket az állításokat és vádakat az alábbiakban részletesen cáfoljuk.
„A két ombudsmani jelentés is megállapította, hogy a cigány gyerekeket elkülönítve oktatják Gyöngyöspatán, ami jogellenes” – mondta kérdésünkre Fórika László, az Alapvető Jogok Biztosa Hivatalának osztályvezetője.
Lassan véget ér a tél, a gyöngyöspatai közmunkaprogramokban kitermelt fáról azonban továbbra is hallgat az önkormányzat. Sajátos jogértelmezésükkel nem tudunk mit kezdeni, így kénytelenek voltunk bírósághoz fordulni.
Gyöngyöspatán 2011. április 26-án, a szélsőségesek több hete tartó provokációjának következményeként néhány, a Véderőhöz, a Betyársereghez, illetve a Szebb Jövőért Polgárőr Egyesülethez kötődő, fekete ruhás, bakancsos férfi és helyi romák között verekedés tört ki, amely kapcsán tudomásunk szerint csak roma gyanúsítottakkal szemben indult büntetőeljárás. Egyiküket a Gyöngyösi Városi Bíróság már 2011. május 18-án garázdaság miatt 2 év letöltendő börtönbüntetésre, és 2 év közügyektől eltiltásra ítélte, a vádlott azóta előzetes letartóztatásban volt. Az Egri Törvényszék mai napon, II. fokon hozott végzésével az I. fokú bíróság ítéletét megalapozatlanság és súlyos eljárási hibák miatt hatályon kívül, a vádlottat pedig – akinek védelmét a TASZ ügyvédje látja el - azonnali hatállyal szabadlábra helyezte.
Reflexiók Juhász Oszkár, Gyöngyöspata polgármesterének szavaira. Nyílt levél.
Magas fokú pszichés veszélyeztetettséget állapított meg a tavaszi gyöngyöspatai események után végzett pszichológiai vizsgálat a 77 vizsgált roma gyerek közül 60 esetében. A biztonság elvesztését, a folyamatos megaláztatást, a kiszámíthatatlanságot a legrosszabbul a gyerekek élték meg. A Szebb Jövőért Polgárőr Egyesület feloszlatásáról szóló perben a bíró arról érdeklődött, hogy nem játszottak-e a kicsik katonásdit - utánozva a masírozó egyenruhás bácsikat. Mucsi Erika bírónő képzeletében kialakult kép és a realitás között igen mély szakadék tátong.
„A Gyöngyöspatán élő körülbelül 160 roma gyermek közül 77 gyermekről sikerült pontos információkat gyűjtenünk, melyek közül közel 60 mutatott súlyos poszttraumás tüneteket" – olvasható abban a tanulmányban, amelyet egy önkéntesként dolgozó, pszichológusokból álló csoport készített a tavaszi eseményeket követően. A vizsgálat eredményeit a felmérésben részt vett egyik pszichológus, Vikuk Katalin foglalta kérésünkre írásba.
