Magas fokú pszichés veszélyeztetettséget állapított meg a tavaszi gyöngyöspatai események után végzett pszichológiai vizsgálat a 77 vizsgált roma gyerek közül 60 esetében. A biztonság elvesztését, a folyamatos megaláztatást, a kiszámíthatatlanságot a legrosszabbul a gyerekek élték meg. A Szebb Jövőért Polgárőr Egyesület feloszlatásáról szóló perben a bíró arról érdeklődött, hogy nem játszottak-e a kicsik katonásdit - utánozva a masírozó egyenruhás bácsikat. Mucsi Erika bírónő képzeletében kialakult kép és a realitás között igen mély szakadék tátong.

„A Gyöngyöspatán élő körülbelül 160 roma gyermek közül 77 gyermekről sikerült pontos információkat gyűjtenünk, melyek közül közel 60 mutatott súlyos poszttraumás tüneteket" – olvasható abban a tanulmányban, amelyet egy önkéntesként dolgozó, pszichológusokból álló csoport készített a tavaszi eseményeket követően. A vizsgálat eredményeit a felmérésben részt vett egyik pszichológus, Vikuk Katalin foglalta kérésünkre írásba.

A beszámolót megküldtük a Szebb Jövőért Polgárőr Egyesület (SZJPE) feloszlatását kezdeményező Békés Megyei Főügyészségnek, hogy okirati bizonyítékként terjessze a bíróság elé.

„2011 márciusában kezdődtek a szélsőséges csoportok masírozásai Gyöngyöspatán. A történteket – a biztonság elvesztését, a folyamatos megaláztatást, a kiszámíthatatlanságot – a legrosszabbul a gyerekek élték meg” – tekinti kiindulási alapnak a tanulmány.

A pszichológusok vizsgálatának eredménye alátámasztja saját, terepen szerzett tapasztalatainkat, amelyeket jogi állásfoglalásunkban (pdf), árnyékjelentésünkben, továbbá minden lehetséges fórumon elmondtunk, illetve amit Kállai Ernő még kisebbségi ombudsmanként többször is megállapított.

A tavaszi gyöngyöspatai események hatásait azonban újra hangsúlyozni kell. Korábban beszámoltunk a SZJPE feloszlatásáról szóló perről, részletes riportot közöltünk a Gyulai Törvényszéken zajló, a Békés Megyei Ügyészség által indított per harmadik tárgyalási napjáról, amelyen tanúként hallgatták ki többek között a gyöngyöspatai roma közösség képviseletében a korábbi és a jelenlegi CKÖ (RNÖ) elnököt.

A tárgyaláson hozzájuk intézett egyes kérdések alapján egyértelmű, hogy a Jobbikhoz és a feloszlatott Magyar Gárdához, valamint az Új Magyar Gárdához nyilvánvalóan kötődő, cigányellenességét nem leplező (lásd árnyékjelentésünk (pdf) 12-14. oldalait) egyesület feloszlatásáról dönteni hivatott bírónő képzeletében kialakult kép és a realitás között igen mély szakadék tátong.

A gyerekek nem fogták fel mókának az eseményeket? Nem utánozták a bácsikat, nem játszottak katonásdit? - kérdezte Mucsi Erika bírónő. 

A tárgyaláson elhangzottak fényében nem kérdés tehát, hogy miért tartjuk elengedhetetlenül szükségesnek, hogy a bíróság megismerje a pszichológusi beszámoló megállapításait.

Az alábbiakban ebből a beszámolóból (pdf) idézünk:

(...) a Gyöngyöspatán élő körülbelül 160 roma gyermek közül 77 gyermekről sikerült pontos információkat gyűjtenünk, melyek közül közel 60 mutatott súlyos poszttraumás tüneteket. Ezek a gyermekek a pszichés veszélyeztetettség igen magas fokán álltak, a kiskamaszoknál (10-12 évesek) is előfordult bepisilés, rémálmok, éjszakai felriadás, ezek a tünetek pedig mélyen regresszívek, és poszttraumás stressz zavarra utalnak. (…)

Néhány konkrét példa a szülők beszámolóiból:

1. Család: 12 és 9 éves fiúk. A gyermekek folyamatosan félnek, hogy a feketeruhások felbukkanhatnak. Az iskolába csak szülői kísérettel mernek elmenni, álmukból gyakran felriadnak. A fiúk a történtek óta feszültebbek, idegesebbek, agresszívabbak, ingerültebbek.

2. Család: 4 gyermek, 6, 7, 8 és 11 évesek. A 8 éves felriad éjszaka álmából, a 6 és a 7 éves bepisilős lett annak ellenére, hogy ilyen gondjaik évek óta nem voltak, az utcára egyedül félnek kimenni.

3. Család: 2 gyermek: 14 és 12 évesek. A 12 éves álmában felriad és bepisil, a 14 éves ideges, agresszív lett, holott a magatartásával korábban nem voltak gondok. Mindketten kiabálnak álmukban.

4. Család: 3 gyermek: 9, 10 és 13 évesek. Mindhárman nyugtalanul alszanak, kiabálnak álmukban, felriadnak. A 10 éves még májusban is csak felöltözve, a fotelben hajlandó aludni. A két kisebb gyermeknél szintén előfordult bepisilés. Az iskolába csak szülői kísérettel mennek, még a rendőrtől is félnek, mert egyenruhát visel.

A fent leírt tünetek, alvászavar, bepisilés, ingerlékenység a leggyakrabban tapasztalt tünetek. A szülők beszámolóiból kiderül, hogy főleg a fiúgyermekek agresszívebbé váltak, de a lányok közül is sokan nehezebben tudnak odafigyelni az iskolában, sokuknál romlottak a tanulmányi eredmények. A gyermekek szürkületkor féltek az utcán. Néhány gyermeknél, különösen a kisebbeknél megfigyelhető volt, hogy minden egyenruhás embertől féltek, az eseményre emlékeztető inger percepciója kiterjedt az elvileg biztonságot jelentő rendőri egyenruhára is.

(…)

A trauma következtében kialakuló poszttraumás stressz zavar általában az érintettek 80 százalékánál spontán, körülbelül 1-3 hónap alatt elmúlik, azonban a hátrányos helyzetű közösségekben ez az arány 60-65 százalékra esik vissza a nemzetközi tapasztalatok alapján. A feldolgozatlanul hagyott traumatikus esemény különösen a fiatalabb korosztályra, a gyermekekre van hosszú távon káros hatással, ugyanis az ő érzelmi fejlődésük még nem fejeződött be, és a megrázkódtatás következtében olyan folyamatok erősödhetnek meg bennük, amelyek a későbbiekben disszociatív személyiségzavarhoz, antiszociális személyiségzavarhoz, agresszív viselkedéshez, borderline személyiségzavarhoz vezethetnek. Ez pedig hosszútávon tovább mélyíti azt a társadalmi szakadékot, melyet e csoport tagjai közül oly kevesen képesek áthidalni.

Ismerje meg a vizsgálat készítésének módszertanát, és olvassa el a tanulmányt (pdf)  teljes terjedelmében>>

Jovánovics Eszter és Zsolt Melinda, TASZ