A magyar joghallgatók többsége a romákat nem tekinti a magyar társadalomhoz tartozóknak, ez derült ki egyebek mellett az ELTE ÁJK Jogszociológia Tanszékének és az Európai-Magyar Jogszociológiai Oktatási és Kutatási Alapítványnak az Open Society Institute támogatásával végzett országos kutatásából, amelyben azt vizsgálták, hogy a jogászhallgatók az egyetem kezdésekor, illetve befejezésekor milyen mértékben előítéletesek.

A tendenciákból az látszik, hogy az egyetemi évek alatt, ha csekély mértékben is, de csökken a diszkrimináció: az első évfolyam hallgatóinak 18,1 százaléka kirekesztő, ez az arány a negyedévesek között 15,7 százalék. A befogadók aránya az első évfolyamban 7,2 százalék, ez az arány a negyedik évre már 13,7 százalék.

A TASZ három önkéntes ügyvédje osztozik az Év Pro Bono Ügyvédje díjon, amit először idén osztottak ki az alapítók, a Magyar Ügyvédi Kamara és a PILnet (Global Network for Public Interest Law) Magyar Pro Bono Központja.

Győző Gábor, Pető Márk és Gerő Tamás ügyvédek a TASZ ’Romaprogram nem csak romáknak’ keretében nyújtottak ingyenes jogsegélyt az ország számos településén, elsősorban mélyszegénységben élők számára, akik nem engedhetik meg maguknak, hogy ügyvédet fogadjanak. „Alapvetően nem az elismerésért tesszük, a társadalmi munka nem erről szól, a díj lényege talán az, hogy a tevékenységünket a szakma elismeri” – fejtette ki Gerő Tamás.

„Ha roma jogvédelemről beszélünk, nem az a lényeg, hogy szélsőségesek masíroznak, az a politikai vetület. A fontos az, hogy a hatóság milyen viszonyban van az egyénnel, mivel a hatalommal szemben az egyén kiszolgáltatott. Ez derül ki a nagy számú diszkriminációs ügyből, amelyekkel találkozunk” – hangzik el az ELTE jogi karán. A kriminológiai tudományos diákkör vendége ezúttal a TASZ ’Romaprogram nem csak romáknak’ két munkatársa.

A kedd esti beszélgetésen kevesebb az érdeklődő, mint néhány hete, mikor a TASZ Drogpolitikai Programvezetője beszélgetett a jogászhallgatókkal a Nemzeti Drogstratégiáról, a kérdések viszont özönlenek. Az őszinte érdeklődés és a felkészültség egyértelmű annak ellenére, hogy a téma kevésbé tűnik népszerűnek.

Konfliktusokat gerjeszt a TASZ? címmel közölt cikket a Magyar Nemzet október 10-én, amelyben Németh György „cigánykérdéssel is foglalkozó szociológus” fejti ki véleményét a gyöngyöspatai eseményekről. Ugyan az újságírás egyik etikai alapszabályát sértették meg azzal, hogy úgy fogalmaztak meg rólunk illetve tevékenységünkről súlyos állításokat, hogy minket meg sem kérdeztek, mi mégis úgy döntöttünk, nem hagyjuk szó nélkül a cikkben leírtakat.

A szélsőséges, cigányellenes szervezetek márciusi gyöngyöspatai járőrözéséhez köthetően három esetben tettünk feljelentést roma sértettek képviseletében súlyos, rasszista indítékú bűncselekmények miatt. A rendőrség a három ügy egyikében sem volt hajlandó gyűlölet-bűncselekmény miatt nyomozni. A cselekményeket szabálysértéssé degradálta, a három ügyből kettőben a TASZ ügyvédjét mint sértetti képviselőt semmilyen eljárási cselekményről nem értesítette, a határozatokat nem kézbesítette. A történtek tökéletesen szemléltetik a magyar rendőri jogalkalmazás súlyos hiányosságait és az alulminősítés problematikáját a gyűlölet-bűncselekmények vonatkozásában.

Gyöngyöspatán a Szebb Jövőért Polgárőr Egyesület, a Betyársereg és a Véderő márciusi megfélemlítő járőrözése miatt hozzánk beérkezett panaszok közül a három legsúlyosabb esetben tettünk feljelentést közösség tagja elleni erőszak bűntettének gyanújával. Továbbá az április 16-án történt kőbedobálás sértettjeinek képviseletében indítványoztuk, hogy az elkövetők nyilvánvalóan cigányellenes motívuma miatt a rendőrség garázdaság helyett közösség tagja elleni erőszak kísérletének gyanúja alapján nyomozzon.

Napsütéses október, kíváncsi arcok, gondterheltek, sokszor komorak, de többször nevetnek. Pedig nem mindig van igazi okuk rá. „Aki jól csinálja, azt előbb-utóbb megbüntetik a rendőrök, fogást mindenkin lehet találni, ha nagyon akarnak. Aki TASZPONT-os, az ezzel tisztában van, akkor is tudta, mikor felvállalta.” „Engem pont azóta nem büntetnek, mióta TASZPONT-os vagyok. Simán továbbengednek” – hangzik a cáfolat. „Cigány ember vagy-e?” – kiabál be valaki viccet csinálva a hétköznapjaikból.

Mára 19 TASZPONT működik, ebből 18 Borsod-Abaúj-Zemplén megye településein, egy pedig Heves megyei Gyöngyöspatán, ezeken az állomásokon keresztül érhető el ingyenes jogsegélyszolgálatunk. Az egyes TASZPONT-okon elhelyezett számítógép és internet biztosítják, hogy a TASZ ügyvédei online elérhetőek legyenek, és Skype-on jogi tanácsadást nyújtsanak. A jogsegélyállomásokat a helyi közösségek egy-egy aktív tagja vezeti. „Elvisszük a jogot a teljes elszigeteltségben élő, ezért minden jogérvényesítési lehetőséget nélkülöző közösségekhez” – olvasható a TASZ weboldalán.

Megkezdte munkáját az Országgyűlés gyöngyöspatai események vizsgálatára létrehozott eseti bizottsága, melyet a kétharmados kormánypárti többséggel működő parlament június 7-én közzétett határozatával állított fel. A TASZ a bizottság első érdemi ülésére időzítve tette közzé a gyöngyöspatai eseményekről szóló árnyékjelentését (pdf), illetve ennek rövid összefoglalóját (pdf).

Olvassa el az árnyékjelentés tartalmáról, megállapításairól szóló írásunkat! 

A TASZ az árnyékjelentéssel párhuzamosan készített dokumentumfilmmel is alátámasztja a kormányzat mulasztásait a szélsőségesek elleni fellépésben.

„Elvisszük a jogot a teljes elszigeteltségben élő, ezért minden jogérvényesítési lehetőséget nélkülöző közösségekhez” – olvasható a TASZ weboldalán. Mára 18 TASZPONT működik az országban, interjúsorozatunk ezek működését mutatja be. Siroki Lacival, a tomori TASZPONT vezetőjével beszélgettünk.