Konfliktusokat gerjeszt a TASZ? címmel közölt cikket a Magyar Nemzet október 10-én, amelyben Németh György „cigánykérdéssel is foglalkozó szociológus” fejti ki véleményét a gyöngyöspatai eseményekről. Ugyan az újságírás egyik etikai alapszabályát sértették meg azzal, hogy úgy fogalmaztak meg rólunk illetve tevékenységünkről súlyos állításokat, hogy minket meg sem kérdeztek, mi mégis úgy döntöttünk, nem hagyjuk szó nélkül a cikkben leírtakat.

Nagyításhoz klikk ide!

A megjelentekre olvasói levélben reagáltunk. Azóta eltelt két hét, de a lapban sorainknak nem szenteltek helyet, és várhatóan már nem is fognak. Fontosnak tartjuk ugyanakkor, hogy a fenti állítások tételes cáfolatának nyoma maradjon.

Nem is próbáljuk megérteni, hogy a lap szerkesztőit vajon mi motiválta, azt ugyanakkor nehéz nem észrevenni, hogy a cikket egy nappal azelőtt közölték, hogy a gyöngyöspatai események vizsgálatára felállított parlamenti testület, a Gyöngyöspata-bizottság első nyílt ülését tartotta. Október 11-én hallgatták meg a rendőrség több vezetőjét, így Hatala József országos rendőrfőkapitányt, a kormány részéről Balog Zoltán társadalmi felzárkózásért felelős államtitkárt. Vendég volt még például Gyöngyöspata alpolgármestere és ifjabb Farkas János, a gyöngyöspatai kisebbségi önkormányzat vezetője.

A Magyar Nemzet cikk előzménye, hogy október 5-én közöltük tapasztalatainkat arról, hogy a rendőrség hogyan keni el a gyűlölet-bűncselekményeket. Anyagunkban részletesen foglalkoztunk három olyan feljelentéssel, amelyeket a szélsőséges, cigányellenes szervezetek márciusi gyöngyöspatai járőrözéséhez köthetően, roma sértettek képviseletében tettünk súlyos, rasszista indítékú bűncselekmények miatt. A rendőrség a három ügy egyikében sem volt hajlandó gyűlölet-bűncselekmény miatt nyomozni, ami tökéletesen szemlélteti a magyar rendőri jogalkalmazás súlyos, a TASZ által évek óta kritizált hiányosságait és az alulminősítés problematikáját a gyűlölet-bűncselekmények vonatkozásában.

A Magyar Nemzet Németh György önjelölt szakember szavain keresztül kétségbe vonja, hogy az általunk feljelentett esetek egyáltalán megtörténhettek. 

"Németh szerint azért kétséges, hogy az általunk a márciusi gyöngyöspatai események során történtek közül feljelentett esetek akkor és így, vagy egyáltalán megtörténhettek, mert azokról nem adott hírt a média. Egyrészt tájékoztatjuk a megszólított „szakembert” és a cikk szerzőjét arról, hogy nem minden bűncselekményről ad hírt a média. Tájékoztatjuk Önöket továbbá arról is, hogy a TASZ által a márciusi gyöngyöspatai eseményekről készült filmben, amelyet április 15-én hoztunk nyilvánosságra, mind a három ügy elhangzik a sértettek szájából, továbbá az ahhoz írt blogbejegyzésben is hírt adtunk arról, hogy három ügyben gyűlölet-bűncselekmény gyanújával feljelentést tettünk." 

 

Válaszlevelünkben több bekezdést idézünk a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosának vizsgálati jelentéséből, amelyek tökéletesen alátámasztják a cikkünkben megfogalmazottakat. Az ombudsman jelentését a 2011 márciusában történt gyöngyöspatai események és hasonló jelenségek veszélyeiről itt olvashatja (pdf).

"Szintén nem állja meg a helyét Németh további érve, miszerint azért elképzelhetetlen, hogy Gyöngyöspatán akkoriban ilyen cselekményekre sor kerülhetett volna, mert ott akkor hemzsegtek a rendőrök. A rendőrség normális jogállami működése esetén a fokozott rendőri jelenlét valóban a súlyos bűncselekmények gátját kellene, hogy jelentse. Sajnálatos módon azonban Gyöngyöspatán a romák egyik leggyakoribb panasza a szélsőségesek gyűlölködő megfélemlítése mellett éppen a rendőrökre vonatkozott, akik látványosan jó viszonyt ápoltak a szélsőségesekkel, paroláztak velük, és elmulasztottak intézkedni a romák bejelentései alapján." 

Németh György továbbá egy olyan szélsőséges, cigányellenes, a Jobbikhoz és a feloszlatott Magyar Gárdához bizonyíthatóan kötődő szervezet (a Szebb Jövőért Polgárőr Egyesület) tevékenységét veszi védelmébe („A nem cigányok, ahogy a cigányok is, soha nyugodtabban nem hajthatták álomra fejüket”), amelynek feloszlatását a Békés Megyei Főügyészség a közelmúltban azért kezdeményezte, mert az megítélése szerint alkotmánysértően működik, tevékenysége és alapszabálya mások jogait és szabadságát sérti, veszélyezteti a közrendet és a köznyugalmat.

 

A cikkükben egy bekezdéssel később a „cigánykérdéssel is foglalkozó szociológus”-ról egyértelműen kiderül, hogy nagyon hasonló nézeteket vall, mint azok a szélsőséges szervezetek, amelyek védelmére kel („Tehát nem a cigányság a fenyegető: éppen ellenkezőleg, ő a fenyegetett, és ennek bizonyítékait – bár meglehetősen izzadságszagúan, nyilvánvaló valótlanságokat gyűjtve csokorba – szállítja a TASZ.”).   

Válaszlevelünket a poszt végén teljes terjedelmében olvashatja.

Időközben a Gyöngyöspata-bizottság október végén újabb ülést tartott, ekkor civil szervezetek képviselőit hallgatták meg. A TASZ mellett vendég volt még a Magyar Helsinki Bizottság, az Amnesty International és a Vöröskereszt. „A kormánypárti politikusok a Jobbik keze alá dolgozva maguk is az előítéletesség látszatát keltették, és ismét a civileknek delegálták azt az alapvetően állami feladatot, hogy kiálljanak a megtámadott kisebbségek mellett, és szót emeljenek a rasszizmus ellen” – írtuk az ülésről szóló beszámolónkban.

A hivatalos nevén Az egyenruhás bűnözés folyamatát, hátterét és a gyöngyöspatai eseményeket feltáró, valamint az egyenruhás bűnözés felszámolását elősegítő eseti bizottságot az Országgyűlés egy június 7-én kelt határozatával hozta létre. A bizottság első érdemi ülését - amely azonban zárt ajtók mögött zajlott - szeptember végén tartotta, mi ezen a napon hoztuk nyilvánosságra árnyékjelentésünket és dokumentumfilmünket, melyek célja – reagálva a határozat tartalmára, ami az ötvenes évek koncepciós pereinek irataira emlékeztet – a történtek hiteles dokumentálása. 

Olvassa el a Magyar Nemzetnek írt olvasói levelünket!

Nagyításhoz klikkeljen a képre! 

Zsolt Melinda, TASZ 

UPDATE: A fenti poszt élesítése előtt még átlapoztuk a Magyar Nemzet legfrissebb számát, ahogy azt tettük az elmúlt két hétben is olvasói levelünk megjelenésére várva. A lap kedden Gyorsítást a fogyatékosügyben! címmel közölt cikket, melyben munkatársunk is megszólal. Ez alapján tehát nem feltételezzük, hogy a szerkesztőség következetesen támadná szervezetünket, tevékenységünket, de ahogy azt fent is említettük, az alaptalan vádaskodást visszautasítjuk, motivációit nem próbáljuk megérteni.