Rágalmazás miatt jelentette fel a farkaslyuki cigány kisebbségi önkormányzat elnökét a farkaslyuki óvodavezető. 

 

Az ügyben április 26-án volt az első bírósági meghallgatás Ózdon, amelynek keretében a bíróság megkísérelte a feleket kibékíteni egymással. A békéltetés eredményre ugyan vezetett – az eljárást a bíróság megszüntette -, de a „kompromisszum” ismeretében sikerről aligha beszélhetünk: az óvónő azt ígérte, hogy a jövőben fogyatékos helyett a „butább a többitől” jelzős szerkezettel fog élni…

Hogy miért nincs rendjén – annak sértő és lealacsonyító minőségén túl –, valamint milyen önmagán túlmutató hatásai lehetnek fogyatékosnak bélyegezni egy gyereket? Kiderül, ha az iskolai szegregációért felelős számos tényező egyikét közelebbről is megvizsgáljuk. A magyarországi közoktatási intézmények gyakorlatában a fogyatékosság (tanköteles gyermekek esetén sajátos nevelési igény) megállapításában nagyon gyakran fenntartói és intézményfinanszírozási érdekek is közrejátszanak. Leegyszerűsítve, a kép a következőképpen fest: minél több fogyatékos (sajátos nevelési igényű) gyermek ellátását vállalja egy önkormányzati fenntartású iskola, annál magasabb összegű támogatásra jogosult. Mivel a rendszer a normatívák folyósítását a gyermekek igényjogosultságához (a gyermek igényel-e speciális gondozást, vagyis sajátos nevelési igényű-e) és nem a szolgáltatások meglétéhez és minőségéhez köti (vagyis nem az a szempont, hogy az adott közoktatási intézményben vannak-e megfelelően képzett gyógypedagógusok illetve megfelelő infrastruktúra az ilyen helyzetű tanulók fogadására), általános gyakorlat, hogy a sajátos nevelési igényűnek diagnosztizált gyerekeket nem különleges, hanem az átlagosnál lényegesen gyengébb minőségű, szegregált oktatásban részesítik.  Mindezt pedig teszik azért, hogy az emelt összegű támogatáshoz – amely azután számos esetben beolvad az iskola általános költségvetésébe – hozzájussanak, valamint a hátrányos helyzetű, többségében roma tanulókat elkülönítsék nem roma társaiktól.

A sajátos nevelési igény megállapítását egy iskolakezdő gyermek vonatkozásában kezdeményezheti többek között az óvoda is. Amennyiben tehát egy óvodavezető az óvodájába járó roma gyerekekről egységesen úgy nyilatkozik, hogy szellemi fogyatékosok, a személyes sérelemokozáson túl általános iskolai tanulási esélyeiket is megtorpedózhatja.