A Társaság a Szabadságjogokért és az Európai Roma Jogok Központja (European Roma Rights Center, ERRC) közös beadvánnyal fordult Szabó Mátéhoz, az Állampolgári Jogok Országgyűlési Biztosához, hogy folytasson le vizsgálatot és adjon ki állásfoglalást mélyszegénységben élő emberek elkerülhetetlen hajléktalanságát eredményező, önkormányzati bérlakásokból történő kilakoltatása kapcsán.

A VIDEÓÉRT kattintson a tovább gombra!

 
A TASZ Romaprogramjában dolgozó, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében terepmunkát végző szakemberek számos megkeresést kaptak olyan roma családoktól, akiket a lakóhelyük szerinti helyi önkormányzat kilakoltatott, vagy a közeljövőben készül kilakoltatni.

A már lezajlott kilakoltatások kapcsán a panaszosok több esetben állították, hogy az önkormányzat ingatlankezelője rongálással lakhatatlanná teszi a lakásokat, feltehetően abból a célból, hogy az elhagyott ingatlanokba senki ne tudjon beköltözni, amiből arra lehet következtetni, hogy a kilakoltatások célja nem az önkormányzati vagyon védelme vagy a bevételek növelése.

A mélyszegénységben élő emberek kilakoltatásának komoly társadalompolitikai következményei vannak, hiszen az utcára kerülő családok, emberek nagy része számára ez visszavonhatatlan hajléktalanná válást eredményez.

Egyes esetekben az önkormányzat mint tulajdonos többnyire jogszerűen mondja fel a lakásbérleti szerződéseket és lakoltatja ki a bérlőket, hiszen a szociálisan ellehetetlenült bérlők valóban felhalmoznak lakbérhátralékot, illetve a Lakástörvény szerint a határozott idejű bérleti szerződéseket a bérbeadó önkormányzat azok lejártakor nem köteles meghosszabbítani, és ezt a döntését indokolni sem köteles.

Az állam, illetve az önkormányzatok felelőssége ebben a folyamatban mégis fokozottan fennáll: az ombudsmanhoz forduló két szervezet álláspontja szerint ugyanis szociális intézkedésekkel megelőzhető lenne, hogy az érintett – többnyire roma származású – önkormányzati lakásbérlők olyan mértékben eladósodjanak, hogy a fővárosi szemmel nézve igen alacsony (néhány ezer forintos) bérleti díjakat se legyenek képesek kifizetni.

A TASZ és az ERRC szerint a hazai szociális jogi és az önkormányzati lakásbérletre vonatkozó rendelkezések és azok gyakorlati alkalmazása nem biztosítják megfelelően az alapjogok érvényesülését, és nem valósítanak meg kellő prevenciót a hajléktalanná válás elkerülése érdekében. Ezért a két szervezet különböző javaslatokat fogalmazott meg az Állampolgári Jogok Országgyűlési Biztosa számára a Szociális törvényben szabályozott adósságkezelési szolgáltatás és családsegítés hatékonyságának növelése, a határozott idejű önkormányzati bérleti szerződések kapcsán az önkormányzati jogkör pontosítása és a gyermeki jogok érvényesülése vonatkozásában.

Bővebb információt az ügyben a TASZ.hu Romaprogramjának oldalán talál.

Ajánlja jövedelemadója 1%-át a TASZ-nak! Adószám: 18067109-1-42