„Amit a médiából kapnak, az nagyon kevés ahhoz, hogy megértsék, mi történik Gyöngyöspatán, rengeteg az álhír, de a helyi lakosokon kívül gyakorlatilag mindenki onnan tájékozódik” – vezeti fel a gyöngyöspatai események médiavisszhangjáról szóló szekcióülést a Partners Hungary konferenciáján ifjabb Farkas János, a gyöngyöspatai kisebbségi önkormányzat vezetője.
Arról beszél, hogy a Jobbik magára akarja vonni a figyelmet, ezért rátelepszik a falura, és az emberek megalázásával foglalkozik. Rendőri büntetésekkel lehetetlenítik el az életet, végeláthatatlan számú és aránytalanul magas összegű szabálysértési bírságokat rónak ki olyan esetekben, amelyekért a nem romákat jellemzően – és Gyöngyöspatán láthatóan egyáltalán - nem büntetik. Ugyanakkor az önkormányzaton kívül nem sokan érzik, hogy rend lenne. „Ez nem elfogadható egy demokratikus országban. Gyöngyöspatára a jogállamiság vajon miért nem vonatkozik?” Filmvetítés kezdődik, így kihasználva az alkalmat, átsietünk a párhuzamosan zajló pódiumbeszélgetésre.
Arról folyik a vita, hogy lehet-e, és ha igen, hogy kell kampányolni a rasszizmus ellen. Abban teljes az egyetértés, hogy a téma nem kap a súlyának megfelelő teret, a módszerekről, eszközökről megoszlanak a vélemények. Keresztszeghy István kommunikációs szakértő szerint bele kell törődni, hogy az embereket megváltoztatni nem lehet, így azokat kell célozni, akik legalább részben elítélik a rasszizmust. Nemes Szilárd kommunikációs szakértő hasonlóan vélekedik, ő a toleranciát hangsúlyozná, bár szerinte a kommunikáció önmagában kevés. A közönség soraiból az hangzik el, hogy a politikai akarat hiányzik, és változásra nem is lehet számítani, amíg a retorika csak arról szól, hogyan lehet minél több szavazatot szerezni.
Sárközi Gábor, a Roma Sajtóközpont munkatársa szerint ha egyes témák folyamatosan napirenden vannak a médiában, az újságíró bulldogként megragadja, és követi az adott témához köthető fejleményeket, az kampánynak számít, de előfordul, hogy nem a kívánt hatást éri el. Juhász Péter, a TASZ ’Romaprogram nem csak romáknak’ munkatársa tovább finomít, azt veti fel, hogy vajon mennyire van nyitottság az emberekben, miközben akár rendőrségi forrásokból is teljesen torz információk kerülnek napvilágra, melyekkel nemcsak a hírek olvasóit, de az újságírókat is félrevezetik.
Munkatársunk egy november közepén kiadott rendőrségi közleményre hívja fel a figyelmet, ami az MTI híre alapján - kritika nélkül - járta be a teljes magyar sajtót annak ellenére, hogy számos ponton erősen kifogásolható a tartalma. „Az esztendő második negyedévéhez képest Gyöngyöspatán jelentősen javult a bűnügyi helyzet - olvasható az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) által a község közbiztonsági helyzetéről készített elemzésében” – számol be az MTI az ORFK szóvivőjére hivatkozva.
„Miközben a második negyedévben 51 bűncselekmény, főleg garázdaság, lopás és betöréses lopás vált ismertté a 2650 lakosú Heves megyei településen, addig a harmadik negyedévben csupán 13 bűncselekményt regisztráltak, ami még az első negyedévben történt 16 esetnél is kevesebb - közölte a jelentés alapján Garamvölgyi László. Az elemzés szerint a csökkenés valószínűleg a településen időközben elkezdődött közmunka programoknak és a községben elrendelt fokozott rendőri ellenőrzésnek köszönhető” – folytatódik az MTI híre.
Később a közlemény kitér arra, hogy „a jelentés foglalkozik a település etnikai összetételével és foglalkoztatási helyzetével is. Eszerint a 2001-es népszámlálás alkalmával a község lakosságának 11,7 százaléka vallotta magát cigánynak. Az 1710 aktív korú gyöngyöspatai 8,54 százalékát tartják nyilván álláskeresőként, miközben a megyei átlag 9,34 százalék. Az augusztus 1-jén indított közmunka program keretében negyven helybeli foglalkoztatására nyílt lehetőség - ismertette az adatokat Garamvölgyi László.”
Rendkívül aggályosnak tartjuk, hogy a második negyedév kirívóan magas adatainak ismertetésekor elmulasztják megemlíteni a szélsőségesek megfélemlítő tevékenységeit, majd az azután lecsökkent számot a közmunka programnak és a fokozott rendőri jelenlétnek tudják be. Az ORFK szóvivője ezzel egyértelműen arra utal, hogy romák voltak a második negyedévi bűntények elkövetői, hiszen köztudott, hogy a közmunka programban 95 százalékban romákat foglalkoztatnak. Ha valaki számára véletlenül így se lenne nyilvánvaló, hogy a rendőrség a romákat tartja a bűncselekmények elkövetőinek, Garamvölgyi László ezt újra megerősíti: ahol az etnikai arányokról tájékoztat, újra behozza a közmunka programot. A szándékos félrevezetés annak fényében különösen egyértelmű, hogy az első negyedévben a településre vonatkozó bűnügyi statisztikák átlagosak voltak, tehát a szélsőségesek akciózásain kívül más ok nem lehetett a bűncselekmények, szabálysértések számának növekedésére.
„A számunkra átadott rendőri jelentésekből az tűnik ki, hogy – amint azt a későbbiekben részletesebben is elemzem – a „polgárőrök” jelenléte vezetett a szabálysértési feljelentések nagyobb számához, ami éppen a külső, „rendteremtő” szervezet konfrontatív szerepét – ide értve a két másik szélsőséges szervezet tagjainak odavonzását is – bizonyítja” – olvasható Kállai Ernő kisebbségi ombudsman jelentésében (pdf), amelyben a 2011 márciusában történt gyöngyöspatai eseményeket vizsgálja.
Kállai Ernő ajánlással is fordult az országos rendőrfőkapitányhoz: „Adjon utasítást egy olyan bűnmegelőzési „protokoll” kidolgozására, amely a parancsnoki állomány számára mintául szolgálhat az etnikai jellegű konfliktusok kialakulásának megelőzésére, megszakítására, a megsértett rend helyreállítására”. Kállai Ernő szavai – úgy tűnik – nem nyertek meghallgatást.
Felháborítónak tartjuk, hogy egy bűnügyi adatokról szóló rendőrségi elemzésben helyet kaphatnak etnikai összetételre vonatkozó adatok, konkrét utalások. Miközben az ORFK nem hozza összefüggésbe az adatokat a szélsőségesek agresszív jelenlétével, ezt csak háttérinformációként, az adatoktól függetlenül említi, a közmunkára hivatkozással a romákra tereli a gyanút, mindezzel burkoltan legitimálja a demokratikus, jogállami értékrend alapján teljességgel elfogadhatatlan etnikai alapú bűnözés teóriáját.
"A bűnmegelőzés területén is jelentős szerepe van a kommunikációnak, illetve a médiának, hiszen az ott megjelenő üzenetek a nemzeti együttműködés kialakulásának lehetőségét komolyan befolyásolják. Éppen ezért színvonalas érvrendszert és média- megnyilatkozásokat kell szembeállítani a szélsőséges megnyilvánulásokkal: megfelelő médiafelületre van szükség a téma folyamatos, informatív, segítő, támogató attitűdű fenntartásához." Ez az idézet a kormány által elfogadott Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégiából (pdf) származik.
A fentiek alapján úgy véljük, hogy hiába lobogtat a kormány romastratégiát itthon, az EU-ban vagy akár az Azori-szigeteken, és hiába hangoztatja minden lehetséges fórumon a nemzeti együttműködést, amíg Magyarországon megvalósul a burkolt rasszizmus állami szintű terjesztése. Le kell vonnunk továbbá azt a tanulságot, hogy az alapvetően hiteles forrásnak számító rendőrségi közleményeket is fenntartásokkal, kritikával kell kezelni.
Zsolt Melinda, TASZ
