Kedves Olvasó!
A TASZ Romaprogramjának tevékenységéről, a munkánkat érintő eseményekről, hírekről a továbbiakban a TASZ jelenti című blogon számolunk be. Itt a TASZ többi programjával is találkozhat, és teljes képet kaphat arról, mi mindennel foglalkozunk. Archívumként megmarad a Jogtalanul blog, korábbi írásainkat itt megtalálja.
Tartson velünk továbbra is, kövesse posztjainkat! És ha esetleg még nem tette meg, csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
„Miskolcon gyűlölik épp a cigányokat, jó, hogy van egy ellenpólus” – csóválta a fejét Fliegauf Bence. Aztán elmesélte, hogy ő mit gondol erről. A tudományos megközelítéssel kezdte, végül is az ELTE-n ültünk, ahol a Tolerancia-napon a Csak a szél című filmet vetítették – végül két helyszínen, nagy volt az érdeklődés, az eredetileg kijelölt terembe nem fért be mindenki.
Mit jelent az, hogy gyűlölet-bűncselekmény? Milyen gyűlölet-bűncselekményeket ismer a magyar jog? És honnan ismerjük fel? Miért fontos egyáltalán, hogy bármelyikünk felismerje?
Közérthető kiadványt készítettünk az április 15-én hatályba lépett új szabálysértési törvény eljárási szabályairól. Ennek részletei különösen a diszkriminált társadalmi csoportokat érintik, de bármelyikünk számára hasznos lehet. Őszintén! Szaladtál már át valaha a zebrán, mikor piros volt a lámpa?
Aki az utcán közlekedik, akár gyalogosan, akár kerékpárral, motorral, autóval, szinte biztos, hogy naponta követ el szabálysértést. Ezeknek a szabálysértéseknek a nagy részét nem észleli a rendőrség, az esetek többségében, amikor például gyorsan hajtunk vagy nem a kijelölt helyen kelünk át az úttesten, nem leszünk megbüntetve (ezt nevezik látenciának). Vannak azonban olyan hátrányos helyzetű csoportok, akik esetében sokkal nagyobb a lebukás veszélye, mert a rendőrség utazik rájuk. Természetesen abban nincsen semmi jogszerűtlen, ha a rendőrség egy elkövetett szabálysértésért valakit – a törvénynek megfelelő – szankcióval sújt. Az azonban az egyenlő bánásmód követelményét sérti, tehát jogellenes, ha a hatóságok megkülönböztető jelleggel, emberek egy adott csoportjával szemben más csoportokhoz képest aránytalan gyakorisággal szabnak ki büntetést. Tapasztalataink szerint ilyen diszkriminált csoportok például a mélyszegénységben élő romák, vagy a hajléktalanok.
Kesznyétenben rendszeresek azok a szabálysértési bírságolások, amikor kerékpárral közlekedő romákat állítanak meg, és csekélységekért aránytalanul magas bírságokat rónak ki rájuk. Amikor filmes kollégáink Kesznyétenben jártak, megkérdeztek kerékpárral közlekedő nem romákat is, a véletlenszerűen megszólított 10 ember közül egyetlenegy volt, akit már bírságoltak biciklis szabálysértésért. Pedig - a videóban láthatóan - jellemzően az ő kerékpárjuk sincs jobb állapotban vagy jobban felszerelve. Egyébként nem is állítják meg a kerékpárral közlekedő nem romákat, tehát ki sem tud derülni, hogy hiányzik-e valamelyik kötelező kellék a járműről.
Nem jár elöl jó példával Gyöngyöspata önkormányzata a jogszabályok betartásában: a közelmúltban két bírósági ítélet is elmarasztalta a település vezetését azért, mert nem teljesítették a közérdekű adatok kiadására vonatkozó törvényi kötelezettségüket.
A költségvetés 2012-ben 140-150 milliárd forintot szán a közmunkaprogramra. Messing Verával, az MTA Szociológiai Kutatóintézete, illetve a CEU kutatójával korábban arról beszélgettünk, hogy milyen sajátosságai, hatásai vannak a programnak.
Alábbi filmünkben megszólalnak az érintettek, olyanok, akik közmunkaprogramokban dolgoznak, illetve a téma szakértői.
„- Végeredményben hierarchikus társadalom csak a szegénységre és tudatlanságra épülhet.
- Amíg nincs lehetővé téve számukra, hogy mértékük legyen az összehasonlításhoz, igazában soha nem is fognak a tudatára ébredni annak, hogy el vannak nyomva.”
„Amíg nem ébrednek öntudatra, nem fognak fellázadni, s amíg fel nem lázadtak, nem ébredhetnek öntudatra.”
George Orwell: 1984
A közfoglalkoztatás a leges legdrágább foglalkoztatáspolitikai eszköz, miközben ez az egyik legkevésbé hatékony. Ugyanakkor nagyon jó politikai szlogen, és mindenki érdekelt a fenntartásában. Kivéve az adófizető állampolgárokat. A közfoglalkoztatottak közben rendkívül kiszolgáltatottak. Idén a költségvetés 140-150 milliárd forintot szán erre a programra. Messing Verával, az MTA Szociológiai Kutatóintézete, illetve a CEU kutatójával beszélgettünk.
