TASZ romaprogram

A romák elleni sorozatgyilkosságok, a rasszizmus érzékelhető terjedése miatt a TASZ 2009-ben úgy döntött, hogy önálló programot indít a romák jogainak védelme és jogérvényesítésük elősegítése érdekében. Programunk egyik célja, hogy a romák tudjanak és merjenek kiállni jogaikért, és képesek legyenek érvényesíteni azokat.

Komment

Nagyon fontos számunkra a véleményed, szólj hozzá a bejegyzésekhez Facebook oldalunkon!

Tetszik!

Ezt írja a TASZ.hu

  • Hibás feed URL.

Címkék

adományozás (1) adósságkezelés (1) árvíz (6) átok (2) bánásmód (1) bántalmazás (4) bérlakásszektor (1) betegjog (1) bíróság (3) bírság (14) borsodbóta (1) börtön (1) büntetés (1) csak (1) családi (1) családi pótlék (1) díj (1) diszkó (1) diszkrimináció (5) egészségügyi (1) egyenlő (1) eljárás (1) ellátáshoz (1) elleni (3) elmulasztása (1) elzárás (1) erőszak (5) érpatak (1) errc (1) etikai (1) fa (3) falopás (2) feljelentés (1) fogyatékos (1) gárda (3) gyámügy (1) gyerekek (4) gyöngyöspata (23) gyújtogatás (1) gyűlölet bűncselekmény (4) hajléktalanság (3) helyreigazítás (1) helyszínelés (1) hétes (1) hitelhátralékos (1) hivatalos (2) igazoltatás (1) igazságszolgáltatás (1) információszabadság (1) iskola (4) iskolai hiányzás (1) iskoláztatási támogatás (1) jobbik (2) jog (1) képviselő testületi–ülés (1) kérdés válasz (1) kerékpár (7) keresztelő (1) kézikocsi (1) kilakoltatás (2) könnygáz (1) körzeti (1) közérdekű adat (3) közérdekű munka (1) közmunka (6) közösség (3) közösség tagja elleni erőszak (1) közrendvédelmi (1) közszolgáltatás (1) leégett (1) magyar gárda (2) média (1) megbízott (1) megfélemlítés (1) megszégyenítés (1) moratórium (1) munka (5) munkanélküliség (3) nem (1) oktatófilm (2) ombudsman (2) önkormányzat (11) önkormányzati (2) oszlatás (1) óvoda (1) polgárőr (1) pótlék (1) putnok (1) rágalmazás (1) rasszizmus (4) rendőri (3) rendőrök (12) részvételi jogok (1) romáknak (1) romaprogram (1) sajóbábony (2) sajónémeti (1) sáta (1) segély (2) segítségnyújtás (1) sürgős (1) szabálysértés (13) szalonna (1) szegregáció (2) személy (2) szólj bele! (2) szomolya (1) szükség (1) tagja (1) taktakenéz (2) tasz (1) taszpont (6) tél (3) telep (1) tomor (1) törvény (1) tüntetés (1) tüzelő (3) ügyvéd (1) üzenetek (23) való (1) véderő (1) verés (1) videó (1) telep (1) Címkefelhő

Jogtalanul RSS

PNG fix

2012.09.25. 10:25 / Jogtalanul

Gyűlölet vagy előítéletesség?

gybuncs200.jpg

Mit jelent az, hogy gyűlölet-bűncselekmény? Milyen gyűlölet-bűncselekményeket ismer a magyar jog? És honnan ismerjük fel? Miért fontos egyáltalán, hogy bármelyikünk felismerje?

A gyűlölet-bűncselekmény valójában félrevezető elnevezés, mert ezeknek a bűncselekményeknek az indítéka nem a gyűlölet, hanem az előítélet. Azokat a bűncselekményeket nevezzük gyűlölet-bűncselekményeknek, amelyeket a társadalom legsérülékenyebb csoportjaival szembeni előítélet, intolerancia motivál.

A magyar büntetőjogban két speciális gyűlölet-bűncselekmény tényállás ismert: a közösség tagja elleni erőszak és az uszítás. Az uszítás jellemzően nyilvános beszéd, amely megelőzi az erőszakot, kifejezetten arra szólít fel, és egy egész csoport ellen irányul. A közösség tagja elleni erőszak pedig bántalmazással, kényszerítéssel vagy garázdasággal valósulhat meg, és ennek már konkrét áldozata is van. Természetesen más bűncselekmények, például az emberölés, a testi sértés, a zaklatás vagy a rongálás is lehet gyűlölet-bűncselekmény, ha az indítéka rasszizmus, antiszemitizmus, idegengyűlölet, homofóbia, vagy más előítéletes gondolkodásmód.

A fentiek szemléltetésére vegyük elő az augusztus 5-i devecseri szélsőjobboldali tüntetésen történteket: a megjelent szervezetek vezetői részéről elhangzott szónoklatok közül több is megvalósította az uszítást, mert hol burkoltan, hol nyíltan, a cigány kisebbség elleni erőszakra szólították fel a hallgatóságot. Az események ezután tettlegességig fajultak egy helyi cigány család háza előtt. Ez egy tipikus példája annak, amikor a gyűlöletbeszéd közvetlenül, konkrét fizikai erőszakot vált ki a hallgatóság tagjaiban. A veszélyeztetett csoportok Magyarországon leginkább: a romák, a zsidók, a meleg, biszexuális és transznemű emberek, illetve a külföldiek, a bevándorlók – fontos azonban, hogy a sértettnek nem is kell feltétlenül bármelyik veszélyeztetett csoportba tartoznia, elég, ha az elkövető ezt gondolja róla, és ez vezeti őt a bűncselekmény elkövetéséhez.

Gyakran előfordul, hogy a rendőrség a gyűlölet-bűncselekményeket alulminősíti, és jellemzően csak jogvédő szervezetek közbenjárására veszik figyelembe, hogy az indíték előítéletesség volt. Holott ezek a bűncselekmények rendkívül veszélyesek a társadalomra. A rendszeres alulminősítés miatt különösen fontos, hogy az áldozatok, de akár mindannyian felismerjük, ha ilyen bűncselekmény történik, és ezeket jelentsük a hatóságoknak.

Olvassa el kiadványunkat, tájékozódjon a részletekről!

 

A kiadvány teljes terjedelmében (pdf) innen letölthető>>

 

Jovánovics Eszter és Zsolt Melinda, TASZ

Megosztás:
Támogatás:

blog design: varadi