TASZ romaprogram

A romák elleni sorozatgyilkosságok, a rasszizmus érzékelhető terjedése miatt a TASZ 2009-ben úgy döntött, hogy önálló programot indít a romák jogainak védelme és jogérvényesítésük elősegítése érdekében. Programunk egyik célja, hogy a romák tudjanak és merjenek kiállni jogaikért, és képesek legyenek érvényesíteni azokat.

Komment

Nagyon fontos számunkra a véleményed, szólj hozzá a bejegyzésekhez Facebook oldalunkon!

Tetszik!

Ezt írja a TASZ.hu

  • Hibás feed URL.

Címkék

adományozás (1) adósságkezelés (1) árvíz (6) átok (2) bánásmód (1) bántalmazás (4) bérlakásszektor (1) betegjog (1) bíróság (3) bírság (14) borsodbóta (1) börtön (1) büntetés (1) csak (1) családi (1) családi pótlék (1) díj (1) diszkó (1) diszkrimináció (5) egészségügyi (1) egyenlő (1) eljárás (1) ellátáshoz (1) elleni (3) elmulasztása (1) elzárás (1) erőszak (5) érpatak (1) errc (1) etikai (1) fa (3) falopás (2) feljelentés (1) fogyatékos (1) gárda (3) gyámügy (1) gyerekek (4) gyöngyöspata (23) gyújtogatás (1) gyűlölet bűncselekmény (4) hajléktalanság (3) helyreigazítás (1) helyszínelés (1) hétes (1) hitelhátralékos (1) hivatalos (2) igazoltatás (1) igazságszolgáltatás (1) információszabadság (1) iskola (4) iskolai hiányzás (1) iskoláztatási támogatás (1) jobbik (2) jog (1) képviselő testületi–ülés (1) kérdés válasz (1) kerékpár (7) keresztelő (1) kézikocsi (1) kilakoltatás (2) könnygáz (1) körzeti (1) közérdekű adat (3) közérdekű munka (1) közmunka (6) közösség (3) közösség tagja elleni erőszak (1) közrendvédelmi (1) közszolgáltatás (1) leégett (1) magyar gárda (2) média (1) megbízott (1) megfélemlítés (1) megszégyenítés (1) moratórium (1) munka (5) munkanélküliség (3) nem (1) oktatófilm (2) ombudsman (2) önkormányzat (11) önkormányzati (2) oszlatás (1) óvoda (1) polgárőr (1) pótlék (1) putnok (1) rágalmazás (1) rasszizmus (4) rendőri (3) rendőrök (12) részvételi jogok (1) romáknak (1) romaprogram (1) sajóbábony (2) sajónémeti (1) sáta (1) segély (2) segítségnyújtás (1) sürgős (1) szabálysértés (13) szalonna (1) szegregáció (2) személy (2) szólj bele! (2) szomolya (1) szükség (1) tagja (1) taktakenéz (2) tasz (1) taszpont (6) tél (3) telep (1) tomor (1) törvény (1) tüntetés (1) tüzelő (3) ügyvéd (1) üzenetek (23) való (1) véderő (1) verés (1) videó (1) telep (1) Címkefelhő

Jogtalanul RSS

PNG fix

2012.04.10. 13:51 / Jogtalanul

Kiegyensúlyozottságról, rasszizmusról, médiáról, rendőrségről

Az alábbiakban egy levélváltást olvashat, melyben egy támogatónk kérdéseire válaszolunk részletesen. A két írás tartalma olyan témákat feszeget, amelyekről – a visszajelzések alapján – sokaknak vannak gondolataik, kérdéseik, ezeknek próbáltunk a végére járni.

A felvetett kérdések:

Tisztelt TASZ!

Évek óta vagyok a szervezetük támogatója alkalmi adományaimmal és igyekszem a TASZ által pártolt rendezvényeken is megjelenni amennyiben azok üzenetével egyetértek. Valamire azonban szeretnék választ kapni:

A szabadságjogok védelme, az információszabadság és a médiában annak kiegyensúlyozottsága ugyebár a TASZ által egy fontosnak tartott célkitűzés. Ebben én is maximálisan egyetértek. De azt a legkevésbé sem tudom érteni, hogy miért kell a kisebbségeket oly módon védeni, hogy az ő közösségükből kikerülő bűnözők kilétét eltitkolják a médiában? Ha egy roma származású bűnöző vagy akár egy egész banda megtámad egy nem roma áldozatot, kirabolják, meggyilkolják, akkor a kilétüket miért kell titokban tartani? Fordított esetben, amikor romákat ér (rasszizmus indítéka nélkül) támadás akkor ugyan miért olyan rettentő fontos, hogy az áldozat roma volt? A sajtóban (illetve a TASZ blogján) egy olyan részrehajlás figyelhető meg, melynél a roma elkövetők kiléte az esetek 99%-ban titokban marad, de ha ők az áldozatok, akkor azt külön címeresen ki kell emelni és arra hivatkozni, hogy ma Magyarországon súlyos rasszizmus van jelen az intézményekben és a társadalom összes rétegében?

A TASZ szerint ez kiegyensúlyozottság? Ez a szabad információáramlás?

A TASZ ügyvédei nemrégiben hatalmas hangzavart keltettek a sajtóban, amikor először ítéltek el roma bűnözőket (a Tavaszmező utcai diákverés miatt) rasszizmus indítékával elkövetett testi sértés miatt. A TASZ akkor azt állította, hogy ez nem lehet rasszizmus. Én akkor ott voltam, az Óbudai Egyetem hallgatója voltam és a rendőrség tanúként hallgatott ki az ügyben. A roma származású bűnözők csoportba verődve támadtak rá a két egyetemistára, akiknek egyetlen bűnük az volt, hogy nem adtak cigarettát a kicsit sem udvarias kérés ellenére. Amikor elfajultak a dolgok akkor olyan trágár szidalmazás hangzott el részükről, mely fordított esetben BŐSÉGESEN kimerítené a rasszizmus fogalmát a TASZ szerint is. A környéket egyébként jól ismerem, három évig volt szerencsém oda járni egyetemre, és ez idő alatt többször ért engem inzultus nem-roma származásom miatt (nem akarom sajnáltatni magam, nem érdekeltek a primitív megjegyzések). Az egyetemisták ezen a környéken folyamatos zaklatásnak vannak kitéve a romák részéről, de fordítva az ilyesmi nagyon ritka. Nem mondom, hogy nincsenek az egyetemisták között rasszisták, de félelemből ezen a környéken soha nem adnának hangot ennek, mert tudják, hogy itt a rendőrség nem szívesen áll az ő oldalukra egy csetepatéban.

Tapasztaltam ezt magam is, amikor fényes nappal raboltak ki az egyik pékség előtt. Akkor a szemtanúk nem voltak hajlandók vallomást tenni, pedig ismerték az elkövetőt, ha mást nem legalább is a hírét. A rendőrök pedig már a félig elmondott személyleírásból felismerték, de amint megvolt a személye, rögtön átváltottak bunkó hangnemre és arra kértek, hogy vegyek önvédelmi leckéket és védjem meg magam az ilyenektől. Meg amúgy sincs bizonyítékom, hogy az én pénzem náluk van, ezért ne is gondolkozzak a feljelentésen. Ez több egyetemista társamnál is előfordult már, és mindegyik alkalommal tudták jól a rendőrök, hogy kivel van dolguk és minden alkalommal lebeszélték az áldozatot a feljelentésről.

Ez a rabló, aki engem fényes nappal késsel a kezében kirabolt, most éppen körözés alatt áll már vagy 20 rendbeli rablás és testi sértés miatt (a fantomképe nyilvánosan ki van függesztve). Mégis a kerületi rendőrkapitányság néhány száz méteres körzetében fosztogatja a járókelőket. Az egyetem környékén is sűrűn látni, elsétál a gyalogos járőrök mellett és látszólag sérthetetlen.

Az ilyen ügyeket miért nem igyekszik kivizsgálni a TASZ? Ha roma, akkor rögtön sérthetetlen és ő nem lehet rasszista? Ha engem úgy rabol ki, hogy szidalmaz a magyarságom miatt akkor mégis miért nem rasszista?

A mai napon olvastam a bicskei esetről, amikor három fiatal megtámadott egy magyar srácot a vasúti állomáson. Az áldozat egy közeli ismerősöm, aki elárulta, hogy a három elkövető roma volt és az ok nélküli verekedésben elhangzottak "rohadék magyar" és hasonló kifejezések is. Mégsem olvasható SEHOL a médiában, hogy az elkövetők romák voltak. A Kurucz infó és hasonló szennylapok pedig pusztán feltételezések alapján már minden bűnözőre cigányoznak, mindezt a részrehajló és hiányos tájékoztatás miatt. A TASZ nem gondolja, hogy ez hosszú távon sokkal károsabb, mint a VALÓBAN hiteles tájékoztatás? A titkolózás csak társadalmi feszültséget generál, melynek hatására a tisztes polgárok is a rasszizmus és antiszemitizmus melegágyának tekinthető szélsőséges szennylapok felé orientálódnak, mert úgy gondolják, hogy onnan kaphatnak hiteles információt a bűncselekményekről.

Ha a fenti kérdésekre a TASZ valamelyik illetékese nem is akar válaszolni, akkor legalább erre az egyre:

Van két bűncselekmény: Az egyikben roma ver magyart, a másikban magyar ver romát. Miért kell a sajtóban a roma elkövető származását eltitkolni, miközben a fordított esetben a roma áldozat származását a sajtó szinte kulcsmomentumként kezeli? Soha nem láttam a TASZ részéről, hogy az ilyen részrehajlás ellen bármikor is hangot emelt volna pedig már sok éve követem a munkájukat (melyet egyébként rettentően tisztelek és megbecsülök). Két kezemen nem tudom megszámolni, hogy életem 26 éve alatt hányszor ért atrocitás engem roma bűnözőktől, mégsem lettem rasszista, de az rettentően dühít, mikor ilyen kettős mércével találkozom, mert az én értékrendemben a kiegyensúlyozott és szabad tájékoztatásba ez a ponyvázás és takargatás már nem fér bele!

ui: A levelemet egészben vagy részben nyugodtan leközölhetik akárhol, ha szeretnének erre nyilvánosan reagálni.

Üdvözlettel:

Válaszaink a levélíró kérdéseire:

Tisztelt Levélíró!

Köszönjük a levelét, és elnézést kérek, hogy ilyen sokára tudok csak válaszolni!

Legelőször is az utolsó kérdésére reagálnék, mert az tömören megfogalmazza azt a dilemmát, amelyről előtte hosszasan ír:

„Van két bűncselekmény: Az egyikben roma ver magyart, a másikban magyar ver romát. Miért kell a sajtóban a roma elkövető származását eltitkolni, miközben a fordított esetben a roma áldozat származását a sajtó szinte kulcsmomentumként kezeli?”

A megfogalmazás nem pontos: csak és kizárólag abban az esetben lényeges az áldozat (vélt) etnikai származása, ha feltehető, hogy emiatt érte őt támadás, vagyis rasszista motívum vezérelte az elkövetőt. Az elkövető etnikai/kisebbségi hovatartozása pedig lényegtelen. Minden esetben! Akkor is, ha nem roma az elkövető, akkor is, ha roma, vagy bármilyen más csoporthoz tartozó.

Amennyiben egy szimpla verekedésről vagy más erőszakos cselekményről van szó, amelyben nincs etnikai/rasszista/egyéb előítéletes indíték, úgy az égvilágon semmilyen jelentősége nincsen sem az elkövető, sem az áldozat származásának. És pont itt van a probléma: a sajtó gyakran beszámol az elkövető romaságáról annak ellenére, hogy a származásának nincs köze a bűnhöz, amelyet elkövetett. Hiszen a média arról sem számol be, hogy XY sikkasztási, emberölési, adócsalási vagy akármilyen más ügyében a gyanúsított magyar, sváb, vagy hugenotta származású. Az elkövető ugyanúgy bűntettet követ el akár roma magyar, akár nem roma magyar, akár piréz a származása, de semmiképpen sem amiatt, mert ilyen a származása.

Sajnos azonban megfigyelhető Magyarországon, hogy semmilyen más esetben a média nem tartja fontosnak az elkövető etnikai származását beazonosítani, csak ha roma az illető. És ez nagyon veszélyes, mert táptalajt ad a „cigánybűnözés” teóriájának, ami a kollektív bűnösség elvén alapuló, elfogadhatatlan elmélet. Nyilvánvaló, hogy nem lehet „cigánybűnözés”-ről beszélni, mert ha lehetne, akkor „nem cigány bűnözésről” is lehetne, hiszen nem roma magyar állampolgárok között is vannak bűnelkövetők.

Amennyiben valaki vélt vagy valós etnikai/vallási/ egyéb szempontból kisebbségi hovatartozása okán válik bűncselekmény áldozatává, ott igenis van jelentősége, hogy az elkövető azért követte el a bűncselekményt, mert a sértettről azt gondolta, hogy ő egy ilyen közösség tagja, hiszen ezért, és nem másért bántotta (persze előfordul vegyes motívum is, vagyis amikor a rasszista motívum pl. keveredik a személyes bosszúval). Ez a rasszista indítékból elkövetett bűncselekmény meghatározása.

Ezeket a bűncselekményeket minden fejlett jogállam büntetőjoga súlyosabban bünteti, mintha ugyanazt a cselekményt előítélet indíték hiányában követték volna el, pontosan azért, mert az állam ezen keresztül fejezi ki a rasszizmuson és mindennemű előítéletességen alapuló erőszakkal szembeni morális elítélését, valamint azért is, mert ezen bűncselekmények társadalomra veszélyessége nagyobb, mint a közönséges bűncselekményeké, hiszen gyűlöletet szítanak egész csoportokkal szemben és erőszakspirálokat idézhetnek elő.

És mindez független attól, hogy az elkövető milyen származású. A magyar valóság mégiscsak az, hogy kisebbségi/etnikai hovatartozása okán elsősorban romákat ér támadás vagy atrocitás, megfélemlítés (cigány gyilkosságok, gárdista megmozdulások, illegális járőrözések), bár vannak olyan esetek is – amelyeket a média elsöprő intenzitással mutat be – amikor megfordul a kocka.

„TASZ ügyvédei nemrégiben hatalmas hangzavart keltettek a sajtóban amikor először ítéltek el roma bűnözőket (a Tavaszmező utcai diákverés miatt) rasszizmus indítékával elkövetett testi sértés miatt. A TASZ akkor azt állította, hogy ez nem lehet rasszizmus.” – jómagam 2009 óta dolgozom a TASZ-nál. Tudomásom szerint a TASZ egyáltalán nem szólalt meg a Tavaszmező utcai ügy kapcsán (ügyvédeink nem is láttak el védelmet az ügyben), de ha Önnek ezzel kapcsolatos anyag a rendelkezésére áll, kérem, küldje meg nekem.

Két másik, romákkal szemben gyűlölet-bűncselekmény vádjával zajló eljárásban valóban hallattuk a hangunkat, méghozzá a híres sajóbábonyi és miskolci ügyekben (ezekben ügyvédünk is eljár valóban), azonban ezek az ügyek lényegesen eltérnek a Tavaszmező utcai ügytől. Az utóbbiban meghozott II. fokú ítéletet – amennyire ezt a sajtóhíreken keresztül meg lehet ítélni – megfelelőnek tartjuk. Ennek lényege az I. fokú ítélethez képest, hogy csak az I. rendű vádlottal szemben állapította meg a bíróság a gyűlölet-bűncselekmény – közösség tagja elleni erőszak – elkövetését, a többieket garázdaság miatt ítélték el. Ez azért nagyon fontos, mert a tényállásból megállapítható volt, hogy az I. r. vádlott cselekményének indítéka valóban a sértett „nem romasága”, ellenben a többi vádlott már az ő védelmére sietett a verekedésben, tehát cselekményük motívuma eltérő volt.

A miskolci és sajóbábonyi (két nagyon hasonló) ügyekben azért tartjuk megalapozatlannak a vádbeli minősítést (vagyis azt, hogy gyűlölet-bűncselekménnyel vádolják a vádlottakat), mert mindkét esetben szélsőjobboldali, cigányellenes szervezetek (valós vagy vélt) tagjainak autójára támadtak a cigányok, méghozzá olyan körülmények között és időszakban (a sorozatgyilkosságok idején), amikor megalapozottan tarthattak ezen csoportok támadásától. Márpedig ilyenkor megítélésünk szerint nem áll meg az „előítélet motívum”, amely a gyűlölet-bűncselekmények megállapításának alapja. Azt is gondoljuk továbbá, hogy egy gyűlölet-bűncselekménynek nem lehet védett jogi tárgya egy, az alkotmányos elveket támadó, a bíróság által jogerősen feloszlatott szervezethez (ld. Magyar Gárda) tartozás. Természetesen nem azt állítjuk, hogy a vádlottak nem követtek el bűncselekményt, csak azt, hogy nem gyűlölet-bűncselekményt, hanem közönséges bűncselekményt követtek el (pl. garázdaság).

Ami miatt pedig még fel szoktunk szólalni, az a kettős mérce, vagyis az, hogy amikor romák „magyarozva” követnek el bűncselekményt, akkor a sajtó és a jogalkalmazó hatóságok is hirtelen nagyon hatékonyan járnak el, amikor nem romák cigányoznak vagy egyébként megállapítható, hogy a sértettet vélt romasága miatt bántalmazzák, akkor a legritkább esetben jut el az ügy vádemelésig (erre saját gyakorlatunkból is tudunk konkrét példákat felhozni).

És akkor térjünk vissza a médiára, mert ez is egy fontos kérdés. A média virtuális valóságot kreál: teremt egy világot azáltal, hogy miről szól és miről nem beszél, hogy ki kerül képernyőre és ki nem. Ez a valóság két szempontból is nagyon lényeges Magyarországon a romák viszonylatában. A magyar népesség rendkívül sokat TV-zik, átlagosan naponta 4 és fél órát tölt a televízió előtt (vagyis az ébren töltött idejének negyedét-harmadát, a szabadidejének szinte egészét). Másrészt a hazai cigányság egyre növekvő szegregációban él, ami azt jelenti, hogy a magyar népesség egyre kisebb hányada az, amely valós tapasztalatokat tudhat magáénak roma polgártársaival kapcsolatban. A leggyakoribb információforrás a média. A hazai média – és ezen belül a hírmédia – pedig nagyon torz atekintetben, hogy hogyan mutatja be a cigányságot. Csak egyetlen kiragadott példa: a megjelenő tudósítások több mint harmada a bűnözés kapcsán beszél romákról, miközben gyakorlatilag hallgat a diszkrimináció jelenségéről. (Bernáth-Messing 2012) A valóság azonban az, hogy már a nyolcvanas években bizonyították, hogy a romák körében nem nagyobb a bűnözés, mint a hasonló szociális helyzetű csoportok körében (Tauber – Végh 1982), viszont a romák háromnegyede tapasztalt személyesen hátrányos megkülönböztetést (Neményi et. al. 2010).

Azért nagyon lényeges, hogy a média – egyébként a politikusoktól, a közpolitikától és a közbeszédtől nem függetlenül - összekapcsolja a bűnözést a cigánysággal (erre utal a „cigánybűnözés” kifejezés is), mert egy teljes etnikai közösséget azonosítanak a bűnözéssel, tekintet nélkül arra, hogy a romák meghatározó többségének semmi kapcsolata nincs a kriminalitással. A bűnözés és az érdemtelen segélyezett, a helyzete jobbításáért tenni nem akaró homogén tömeg képe, amelyet a média is tükröz, egyetlen dologra alkalmas: hogy távolságot, bűnöst és félelmet gerjesszen a romákat nem ismerő népességben.

És akkor még szólni kell a politika, közpolitika és az Ön által is említett rendőrség bűnös tétlenségéről is. Amennyiben megtámadnak bárkit – legyen a támadó roma, magyar, piréz vagy földönkívüli – a rendőrségnek kötelessége kivizsgálni az ügyet. Ezért kapják a fizetésüket, ezért költünk évente óriási összegű adóforintokat a rendőrség fenntartására. Amikor a rendőrség „elhajtja” az áldozatot, vagyis nem hajlandó nyomozni, (vagy hatékonyan nyomozni,) az joggal kelt tehetetlen indulatot az emberben. A probléma az viszont, hogy amennyiben az elkövető (legalábbis a sértett szerint) cigány, akkor ez az indulat az emberek többségében az egész roma kisebbséggel, és nem vagy kevésbé a tétlen rendőrséggel szemben fogalmazódik meg (szemben azzal az esettel, ha az elkövető nem roma: ebben az esetben sokkal nagyobb valószínűséggel lenne a legtöbb ember dühös a rendőrökre, mintsem az egész magyarságra). Személyes meggyőződésem, hogy a ma tapasztalható széleskörű cigányellenes hangulat azon a táptalajon növekedett ilyen hatalmasra az elmúlt 10-15 évben, amelynek a rendőrség e tétlensége teremtett lehetőséget. A kis értékű, ám annál bosszantóbb lopások, a könnyű testi sértések, a szóbeli fenyegetések kivizsgálásának hiánya hozta létre azt a helyzetet, amelyben a paramilitáris szervezeteket, - sokak számára elfogadhatatlan rasszista ideológiájuk ellenére is – örömmel látják azokban a falvakban, településeken, ahol a rendőrség és az állam magukra hagyta az embereket. De erről nem a cigány kisebbség, mint közösség tehet.

Mivel sok - az Önéhez hasonló - kérdést kapunk, várható, hogy az Ön által megadott hozzájárulás alapján közzétesszük a levelezésünket.

Üdvözlettel,

Megosztás:
Támogatás:

Címkék: kérdés válasz

blog design: varadi