TASZ romaprogram

A romák elleni sorozatgyilkosságok, a rasszizmus érzékelhető terjedése miatt a TASZ 2009-ben úgy döntött, hogy önálló programot indít a romák jogainak védelme és jogérvényesítésük elősegítése érdekében. Programunk egyik célja, hogy a romák tudjanak és merjenek kiállni jogaikért, és képesek legyenek érvényesíteni azokat.

Komment

Nagyon fontos számunkra a véleményed, szólj hozzá a bejegyzésekhez Facebook oldalunkon!

Tetszik!

Ezt írja a TASZ.hu

Nincs megjeleníthető elem

Címkék

adományozás (1) adósságkezelés (1) árvíz (6) átok (2) bánásmód (1) bántalmazás (4) bérlakásszektor (1) betegjog (1) bíróság (3) bírság (14) borsodbóta (1) börtön (1) büntetés (1) csak (1) családi (1) családi pótlék (1) díj (1) diszkó (1) diszkrimináció (5) egészségügyi (1) egyenlő (1) eljárás (1) ellátáshoz (1) elleni (3) elmulasztása (1) elzárás (1) erőszak (5) érpatak (1) errc (1) etikai (1) fa (3) falopás (2) feljelentés (1) fogyatékos (1) gárda (3) gyámügy (1) gyerekek (4) gyöngyöspata (23) gyújtogatás (1) gyűlölet bűncselekmény (4) hajléktalanság (3) helyreigazítás (1) helyszínelés (1) hétes (1) hitelhátralékos (1) hivatalos (2) igazoltatás (1) igazságszolgáltatás (1) információszabadság (1) iskola (4) iskolai hiányzás (1) iskoláztatási támogatás (1) jobbik (2) jog (1) képviselő testületi–ülés (1) kérdés válasz (1) kerékpár (7) keresztelő (1) kézikocsi (1) kilakoltatás (2) könnygáz (1) körzeti (1) közérdekű adat (3) közérdekű munka (1) közmunka (6) közösség (3) közösség tagja elleni erőszak (1) közrendvédelmi (1) közszolgáltatás (1) leégett (1) magyar gárda (2) média (1) megbízott (1) megfélemlítés (1) megszégyenítés (1) moratórium (1) munka (5) munkanélküliség (3) nem (1) oktatófilm (2) ombudsman (2) önkormányzat (11) önkormányzati (2) oszlatás (1) óvoda (1) polgárőr (1) pótlék (1) putnok (1) rágalmazás (1) rasszizmus (4) rendőri (3) rendőrök (12) részvételi jogok (1) romáknak (1) romaprogram (1) sajóbábony (2) sajónémeti (1) sáta (1) segély (2) segítségnyújtás (1) sürgős (1) szabálysértés (13) szalonna (1) szegregáció (2) személy (2) szólj bele! (2) szomolya (1) szükség (1) tagja (1) taktakenéz (2) tasz (1) taszpont (6) tél (3) telep (1) tomor (1) törvény (1) tüntetés (1) tüzelő (3) ügyvéd (1) üzenetek (23) való (1) véderő (1) verés (1) videó (1) telep (1) Címkefelhő

Jogtalanul RSS

PNG fix

2012.03.28. 11:33 / Jogtalanul

A romák ma nem lehetnek középszerűek

„A rasszizmus nem csak a nem romák privilégiuma” – mondta Setét Jenő 'A romák ábrázolása a médiában' című szemináriumon, mikor Monori Áron, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) munkatársának előadása után a közönség soraiból érkeztek észrevételek. A civil jogvédő Forgács Istvánra utalt, aki legutóbb a Pesty Fekete Doboz adásában fejtette ki szélsőséges nézeteit.

A szemináriumon résztvevő előadók alapvetésnek tekintették, hogy a magyar médiában teljesen torzult képet alkotnak a romákról, és a helyzet az utóbbi években erőteljesen romlott. Monori Áron célként fogalmazta meg, hogy a romákat a társadalom integráns részeként kéne bemutatni, azt már csak kérdésként tette fel, sugallva a választ, hogy vajon ma a média úgy ábrázolja-e romákat, hogy büszkék lehetnek a származásukra, vagy szívesebben titkolják-e. Kijelentette, hogy minden felmérés és elemzés alapján egyértelmű, hogy a romák a legelutasítottabb kisebbség Magyarországon. A hatóság eszközeit kevésnek érzi ennek befolyásolásához, bár az NMHH az elmúlt három évben évente mindössze 5-10 esetben indított saját hatáskörben eljárást gyűlöletkeltés miatt, és ez a tendencia egyre csökken.

Sárközi Gábor, a Roma Sajtóközpont vezetője az okok közt említette a szegregáció növekedését az élet számos területén, így például az oktatásban, foglalkoztatásban, egészségügyben. Nagyban hozzájárul az is, hogy a középosztályon eluralkodott a elszegényedéstől, lecsúszástól való félelem, ezzel párhuzamosan pedig megerősödött a szélsőjobb, amely retorikájával képes egyre több embert megszólítani. A szakember szerint ma a kirekesztő, lesajnáló beszédmód az emberek tudatlanságából és indulatosságából táplálkozik.

Beszámolójában elmondta, hogy a médiában két uralkodó téma jellemzi a romák ábrázolását: a kriminalizáció és a romákat érintő politikai, elsősorban kormányzati intézkedések.

Olvassa el a civil szervezetek véleményét a romastratégiáról (teljes nevén a Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia)>>

Sárközi Gábor hiányolta, hogy nem kellő számban és hangsúllyal jelennek meg a médiában a diszkriminatív esetek. A romákat egyénenként nem jelenítik meg, csak homogén tömegként szerepelnek, miközben a jobboldali és a baloldali címkével ellátott média is egyaránt elfogadja a szélsőjobboldal retorikáját, utalt például az ATV-re.

Messing Vera szociológus, médiakutató a Bernáth Gáborral végzett kutatásának eredményeit mutatta be, tudományos eszközökkel támasztva alá a médiában kialakult eltorzított valóságot. Az MTA Szociológia Intézetének kutatója 5 hónapon keresztül vizsgálta a hazai médiában megjelenő híreket, beszámolókat, műsorokat.

Messing Vera és Bernáth Gábor tanulmánya teljes terjedelmében itt olvasható>>

A kutatók megállapították, hogy míg a romákat a bűnözéssel, a politikai intézkedésekkel hozzák kapcsolatba a hírekben, addig minimálisra csökkentek, majdnem teljesen eltűntek a diszkriminációról, kisebbségi jogokról és a jogvédelemről szóló beszámolók, miközben kutatások bizonyítják, hogy a magyarországi romák háromnegyede tapasztal diszkriminatív intézkedéseket. A kormányzati lépéseket is majdnem minden esetben sajtóközlemények ihlették, valódi tényfeltárással a vizsgált időszakban mindössze 7 esetben találkoztak.

Messing Vera felhívta a figyelmet a homogenizáció veszélyeire is: a vágóképeket jellemzően úgy választják ki a roma témájú tartalmakhoz, hogy csoportban ácsorgó embereket mutatnak. A távolról mutatott tömeg félelmet kelt, nem látszanak az akár mosolygó arcok, nincs individuum, a befogadó nem tud a képekkel azonosulni, emellett a homogenizálás sérti a képen szereplők méltóságát, és erősíti az előítéleteket. Mindössze két olyan esetet tudott kiemelni, ahol roma származású embereket szólaltattak meg a médiában oly módon, hogy nem kisebbségi minőségükben szerepeltek.

Sárközi Gábor kitért a nyelvhasználat sajátosságaira is: a diszkriminatív nyelvhasználat mára nemcsak a szélsőjobboldal beszédmódjára jellemző, beáramlott a nyilvánosság minden terébe, szalonképessé vált akár a Parlamentben is. „Az emberek egyszerűen elkényelmesedtek, már nem kapják fel a fejüket.” Veszélyesnek tartja a kódolt beszédet is, hiszen könnyű a sorok közt olvasni. Lehet a cigánybűnözésről a kifejezés használata nélkül beszélni, akár a cigányok védelmezőjeként fellépni – ez a fajta megtévesztés pedig remekül megy a kormányzatnak is.

Messing Vera a kutatás során azt tapasztalta, hogy az újságírók gyakran a roma szó használata nélkül, bizonyos jelzők címkeként való alkalmazásával érzékeltetik, hogy valójában romákról beszélnek, így próbálják a korrektség látszatát kelteni.

„A rossz tulajdonságok a nem romák kiváltságai, ma a roma nem lehet ember, se lángelme, vagy egyszerűen középszerű.” Sárközi Gábor arra számít, hogy az egyoldalú hangok a jövőben erősödni fognak, miközben „van önálló személyiségünk, nevünk, van köztünk bolond, de a legtöbben nagyszerűek vagyunk”.

Setét Jenő Sárközi Gábor szavaira is reagált. Arra hívta fel a figyelmet, hogy a gyűlöletkeltő beszéd átszivárog, beférkőzik a gondolataink közé, majd beágyazódik az értékrendünkbe, aminek egyenes következménye a cselekvés. „Ha nem teszünk ellene, meg fognak szaporodni az erőszakos cselekmények.”

 

Zsolt Melinda, TASZ

Megosztás:
Támogatás:

komment

Címkék: média diszkrimináció rasszizmus

blog design: varadi
süti beállítások módosítása