TASZ romaprogram

A romák elleni sorozatgyilkosságok, a rasszizmus érzékelhető terjedése miatt a TASZ 2009-ben úgy döntött, hogy önálló programot indít a romák jogainak védelme és jogérvényesítésük elősegítése érdekében. Programunk egyik célja, hogy a romák tudjanak és merjenek kiállni jogaikért, és képesek legyenek érvényesíteni azokat.

Komment

Nagyon fontos számunkra a véleményed, szólj hozzá a bejegyzésekhez Facebook oldalunkon!

Tetszik!

Ezt írja a TASZ.hu

Nincs megjeleníthető elem

Címkék

adományozás (1) adósságkezelés (1) árvíz (6) átok (2) bánásmód (1) bántalmazás (4) bérlakásszektor (1) betegjog (1) bíróság (3) bírság (14) borsodbóta (1) börtön (1) büntetés (1) csak (1) családi (1) családi pótlék (1) díj (1) diszkó (1) diszkrimináció (5) egészségügyi (1) egyenlő (1) eljárás (1) ellátáshoz (1) elleni (3) elmulasztása (1) elzárás (1) erőszak (5) érpatak (1) errc (1) etikai (1) fa (3) falopás (2) feljelentés (1) fogyatékos (1) gárda (3) gyámügy (1) gyerekek (4) gyöngyöspata (23) gyújtogatás (1) gyűlölet bűncselekmény (4) hajléktalanság (3) helyreigazítás (1) helyszínelés (1) hétes (1) hitelhátralékos (1) hivatalos (2) igazoltatás (1) igazságszolgáltatás (1) információszabadság (1) iskola (4) iskolai hiányzás (1) iskoláztatási támogatás (1) jobbik (2) jog (1) képviselő testületi–ülés (1) kérdés válasz (1) kerékpár (7) keresztelő (1) kézikocsi (1) kilakoltatás (2) könnygáz (1) körzeti (1) közérdekű adat (3) közérdekű munka (1) közmunka (6) közösség (3) közösség tagja elleni erőszak (1) közrendvédelmi (1) közszolgáltatás (1) leégett (1) magyar gárda (2) média (1) megbízott (1) megfélemlítés (1) megszégyenítés (1) moratórium (1) munka (5) munkanélküliség (3) nem (1) oktatófilm (2) ombudsman (2) önkormányzat (11) önkormányzati (2) oszlatás (1) óvoda (1) polgárőr (1) pótlék (1) putnok (1) rágalmazás (1) rasszizmus (4) rendőri (3) rendőrök (12) részvételi jogok (1) romáknak (1) romaprogram (1) sajóbábony (2) sajónémeti (1) sáta (1) segély (2) segítségnyújtás (1) sürgős (1) szabálysértés (13) szalonna (1) szegregáció (2) személy (2) szólj bele! (2) szomolya (1) szükség (1) tagja (1) taktakenéz (2) tasz (1) taszpont (6) tél (3) telep (1) tomor (1) törvény (1) tüntetés (1) tüzelő (3) ügyvéd (1) üzenetek (23) való (1) véderő (1) verés (1) videó (1) telep (1) Címkefelhő

Jogtalanul RSS

PNG fix

2011.12.05. 08:55 / Jogtalanul

A jogászhallgatók kétharmada veszélyesnek tartja a romákat

A magyar joghallgatók többsége a romákat nem tekinti a magyar társadalomhoz tartozóknak, ez derült ki egyebek mellett az ELTE ÁJK Jogszociológia Tanszékének és az Európai-Magyar Jogszociológiai Oktatási és Kutatási Alapítványnak az Open Society Institute támogatásával végzett országos kutatásából, amelyben azt vizsgálták, hogy a jogászhallgatók az egyetem kezdésekor, illetve befejezésekor milyen mértékben előítéletesek.

A tendenciákból az látszik, hogy az egyetemi évek alatt, ha csekély mértékben is, de csökken a diszkrimináció: az első évfolyam hallgatóinak 18,1 százaléka kirekesztő, ez az arány a negyedévesek között 15,7 százalék. A befogadók aránya az első évfolyamban 7,2 százalék, ez az arány a negyedik évre már 13,7 százalék.

Álláspontunk szerint a kutatás eredményei riasztóak, hiszen a jogászhallgatókból kerülnek ki a jövő bírái, ügyészei és rendőri vezetői, akiknél elsődleges fontosságú a előítélet-mentesség ahhoz, hogy érvényesíteni tudják munkájuk során az egyenlő bánásmód követelményét.

A kutatás eredményeit Krémer Ferenc szociológus, történész, politológus, a Rendőrtiszti Főiskola docense mutatta be a hétfőn rendezett Diszkrimináció az igazságszolgáltatásban című tudományos konferencián. A kutatásban vizsgált csoportok voltak: a németek, a szlovákok, a zsidó vallásúak, a Krisna tudatú hívők, a kínaiak, a romák, a homoszexuálisok és a nők.

Arra a kérdésre, hogy „teljes mértékben egyetértene-e azzal, hogy egy rokona párkapcsolatot létesítsen” a vizsgált csoportok tagjaival, a megkérdezettek a romákkal szemben voltak a legkevésbé toleránsak: az első évesek 16,1 százaléka értene egyet egy ilyen párkapcsolattal, a negyedéveseknek pedig a 23,8 százaléka. A jogászhallgatók a németek esetében voltak a legelfogadóbbak, az elsősök 55,9, a negyedévesek 66,2 százaléka tudna egy ilyen párkapcsolatot teljes mértékben elfogadni.

Az első és a negyedéves hallgatók között viszonylag jelentéktelen volt a véleménykülönbség, amikor azt kérdezték tőlük, hogy szerintük melyik társadalmi csoport milyen mértékben jelent veszélyt a társadalomra. Mindkét évfolyamban magasan a romákat ítélték a legveszélyesebbnek: az első évfolyamosok 65,9, a negyedévesek 63,8 százaléka, azaz az egyetemi oktatás hatására nem történt ebben a kérdésben érdemi változás a hallgatók körében. A kínaiak esetében viszont már határozott eltérést mértek: míg az első évfolyamban tanulók 34,1 százaléka tartja őket veszélyesnek, az egyetem végére ez az arány 21,2 százalékra csökken. A jogászhallgatók a nőkkel voltak a legelfogadóbbak, az elsősök 3,6, a negyedévesek 4,3 százaléka ítélte őket veszélyesnek. Itt fontos ugyanakkor megjegyezni, hogy a válaszadók körében több volt a nő, mint a férfi.

Az élet különböző színtereinek példáján keresztül vizsgálták, hogy mekkora a távolság az egyes társadalmi csoportok között. A válaszokból az derült ki, hogy a jogászhallgatók a romáktól akarják a legtávolabb tudni magukat, a kínaiakat kicsivel kevésbé, de hasonló mértékben. A vizsgált csoportok fennmaradó része jelentősen elmarad ezektől az adatoktól. A kutatók szerint ez feltehetően annak a jele, hogy a hátrányos megkülönböztetés a külső jegyek alapján történik.

A kutatás megállapításait a szakemberek teljesen részletesen is elemzik, az eredményeket a jövő év első felében könyv formájában tárják a nyilvánosság elé. A kutatás alapján javaslatokat is megfogalmaznak a jogászok oktatására vonatkozóan. Navratil Szonja, az Eötvös Károly Intézet munkatársa szerint mindenképpen szükség lenne általános és kötelező, társadalomtudományi alapokon nyugvó antidiszkriminációs képzésére az egyetemen.

A kutatás elvégzéséhez a Magyarországon működő nyolc jogi kar közül hetet kerestek meg, a Károli Gáspár Református Egyetem jogi kara azért maradt ki, hogy Budapest ne legyen túlsúlyos a mintában. Az előítéletességet és az oktatást is vizsgáló kérdőívet elektronikus úton juttatták el az első és negyedéves joghallgatókhoz, így biztosítva a bemeneti és kimeneti hatás mérését. Összesen 719-en válaszoltak a kérdőívekre 2011 áprilisában.

 

Zsolt Melinda, TASZ

Megosztás:
Támogatás:

komment

Címkék: diszkrimináció igazságszolgáltatás

blog design: varadi
süti beállítások módosítása