TASZ romaprogram

A romák elleni sorozatgyilkosságok, a rasszizmus érzékelhető terjedése miatt a TASZ 2009-ben úgy döntött, hogy önálló programot indít a romák jogainak védelme és jogérvényesítésük elősegítése érdekében. Programunk egyik célja, hogy a romák tudjanak és merjenek kiállni jogaikért, és képesek legyenek érvényesíteni azokat.

Komment

Nagyon fontos számunkra a véleményed, szólj hozzá a bejegyzésekhez Facebook oldalunkon!

Tetszik!

Ezt írja a TASZ.hu

Nincs megjeleníthető elem

Címkék

adományozás (1) adósságkezelés (1) árvíz (6) átok (2) bánásmód (1) bántalmazás (4) bérlakásszektor (1) betegjog (1) bíróság (3) bírság (14) borsodbóta (1) börtön (1) büntetés (1) csak (1) családi (1) családi pótlék (1) díj (1) diszkó (1) diszkrimináció (5) egészségügyi (1) egyenlő (1) eljárás (1) ellátáshoz (1) elleni (3) elmulasztása (1) elzárás (1) erőszak (5) érpatak (1) errc (1) etikai (1) fa (3) falopás (2) feljelentés (1) fogyatékos (1) gárda (3) gyámügy (1) gyerekek (4) gyöngyöspata (23) gyújtogatás (1) gyűlölet bűncselekmény (4) hajléktalanság (3) helyreigazítás (1) helyszínelés (1) hétes (1) hitelhátralékos (1) hivatalos (2) igazoltatás (1) igazságszolgáltatás (1) információszabadság (1) iskola (4) iskolai hiányzás (1) iskoláztatási támogatás (1) jobbik (2) jog (1) képviselő testületi–ülés (1) kérdés válasz (1) kerékpár (7) keresztelő (1) kézikocsi (1) kilakoltatás (2) könnygáz (1) körzeti (1) közérdekű adat (3) közérdekű munka (1) közmunka (6) közösség (3) közösség tagja elleni erőszak (1) közrendvédelmi (1) közszolgáltatás (1) leégett (1) magyar gárda (2) média (1) megbízott (1) megfélemlítés (1) megszégyenítés (1) moratórium (1) munka (5) munkanélküliség (3) nem (1) oktatófilm (2) ombudsman (2) önkormányzat (11) önkormányzati (2) oszlatás (1) óvoda (1) polgárőr (1) pótlék (1) putnok (1) rágalmazás (1) rasszizmus (4) rendőri (3) rendőrök (12) részvételi jogok (1) romáknak (1) romaprogram (1) sajóbábony (2) sajónémeti (1) sáta (1) segély (2) segítségnyújtás (1) sürgős (1) szabálysértés (13) szalonna (1) szegregáció (2) személy (2) szólj bele! (2) szomolya (1) szükség (1) tagja (1) taktakenéz (2) tasz (1) taszpont (6) tél (3) telep (1) tomor (1) törvény (1) tüntetés (1) tüzelő (3) ügyvéd (1) üzenetek (23) való (1) véderő (1) verés (1) videó (1) telep (1) Címkefelhő

Jogtalanul RSS

PNG fix

2011.09.12. 08:48 / Jogtalanul

Tomor a világ közepe

„Elvisszük a jogot a teljes elszigeteltségben élő, ezért minden jogérvényesítési lehetőséget nélkülöző közösségekhez” – olvasható a TASZ weboldalán. Mára 18 TASZPONT működik az országban, interjúsorozatunk ezek működését mutatja be. Siroki Lacival, a tomori TASZPONT vezetőjével beszélgettünk.

 

Hogyan lett TASZPONT-vezető?

Épp munkanélküli voltam, a rengeteg szabadidőmet filmezéssel, vágással töltöttem, úgyhogy napi 6-7 órát ültem a számítógép előtt. Közben persze nagy Facebook-os is lettem. Van egy Juhász Péter nevű barátom itt Hegymegen, be akartam őt jelölni, helyette véletlenül a TASZ-os Juhász Pétert jelöltem. Visszaírt, hogy ismerjük-e egymást. Akkor esett le, hogy mi történt, azt viszont tudtam már, hogy ki ő, sokat járkált errefelé, egy közös ismerősünk mesélt róla. Végül elkezdtünk beszélgetni, másnap le is jött hozzánk Tomorra, és nagyjából egy óra alatt kiderült, hogy közösek a céljaink.

Elmesélte, hogy mi az a TASZPONT, miről szól a tevékenység. Először nem akartam beszállni, féltem a rendőrségtől, hogy ránk szállnak majd azért, mert itt TASZPONT van. Mondtam, hogy nagyon szívesen segítek ügyekben, de a TASZPONT-táblát egyelőre nem szeretném kirakni.


Nagyításhoz klikk ide!

Ez nagyjából mikor történt?

Február környékén kezdtünk együtt dolgozni, de akkor még azt hittem, nincsenek ügyek. Járok nagyon sok településre segíteni, de csak annyit hallottam az emberektől, hogy ezt megbüntették ezért, azt megbüntették azért. A Laki-ügy volt az utolsó csepp a pohárban, amikor azt mondták, hogy négy gyerek megölt egy idős asszonyt.

Lak 800 fős település, 60 százalékuk cigány, ott a romák és a nem romák mindig jóban voltak, nem volt még rendőri intézkedés sem, nem hogy gyilkosság. Egyik reggel holtan találtak egy öreg nénit, akivel a cigányoknak kifejezetten jó kapcsolatuk volt. Annyit lehetett tudni, hogy nagyon megverték, de nem loptak el tőle semmit. Négy gyereket vittek be, a legidősebb közülük 11 éves, azt állítják, ők az elkövetők. Utána jött a Jobbik és az ismerős forgatókönyv: gárdaegyenruhában masíroztak a faluban. A médiában teljesen elferdített hírek jelentek meg.

Utána tette ki a TASZPONT-táblát?

Még akkor is féltem, de már láttam, hogy rengeteg ügyben lenne szükség jogi segítségre. Előtte csak kisebb ügyekről kérdeztek engem, de aztán jött ez a Laki-ügy és számos falopásos történet, romákat vegzáló polgármesterek. Májusig bírtam, láttam, hogy tenni kell valamit, és kiraktam a TASZPONT-táblát a házra.

Mit szóltak az emberek?

Már rég tudták, hogy együtt dolgozom a TASZ-szal, hiszen nem várom meg, hogy bejöjjenek, járom a településeket, beszélgetek mindenkivel. Ha megnézzük az ügyeimet, látszik is, hogy más-más településen történnek. Voltak olyanok is, akik az elején nem értették, mit csinálunk, azt hitték segélyeket osztunk.

Főállásúként dolgozik TASZPONT-vezetőként?

Önkéntesként kezdtem. Internetem volt, más nem is nagyon kellett, illetve egy fülhallgatót és egy webkamerát kértem, hogy az emberek tudjanak kommunikálni Skype-on a TASZ-os ügyvédekkel. Ma már a Juhász Péter munkatársa vagyok, és járunk filmezni is.

Mit jelent az, hogy járnak? Kivel dolgozik együtt?

Nem egyedül csinálom a TASZPONT-ot. Alapvetően filmezéssel foglalkoztunk, a filmes kollégáim segítenek, van három stábunk. Amatőr filmeket készítünk, és gyerekeket tanítunk. Vannak önkénteseink is, akik a TASZPONT-os jogsegély üzemeltetése mellett a közösségépítéssel és az érdekvédelemmel foglalkoznak. A TASZPONT valójában egy eszköz számunkra.

Ezt kifejtené?

Nekem nemcsak az a fontos, hogy ha például a rendőrök megvernek valakit, akkor ez kiderüljön, és következménye legyen, hanem az is, hogy helyben hogyan folynak az ügyeink: milyen a kapcsolat az önkormányzati képviselőkkel, a polgármesterrel, az orvossal, az ÁNTSZ-szel. Az eredményes együttműködéshez aktív közösségi munkára van szükség. Eddig 47 egyesületet hoztam létre, ők már egyedül tudnak pályázni közösségépítő programokra, tehetséggondozásra, gyerekek képzésére, szabadidős tevékenységekre, sportra.

Mit tud ehhez hozzátenni a TASZ jelenléte?

Egyrészt hozzájárulnak ahhoz, hogy minél több embert megismerjek, továbbá fejlesztik a jogtudatosságot, hiszen én nem vagyok jogász, így viszont az emberek szakszerű tanácsot kapnak a problémáik megoldásához, közvetlenül tudnak beszélni ügyvéddel.

Tomoron szerencsére jó a helyzet, nálunk van közösség. Más településeken szerintem az a probléma, hogy szétzilálódtak a közösségek, hiszen ha lenne egy rátermett vezető, akkor a problémákat is meg lehetne oldani. Tomoron ha valaki például fázik, nincs rászorulva arra, hogy lopjon, mindenki ad neki két-két zsák fát. Mindössze arra van szükség, hogy valakihez lehessen fordulni, ha baj van. Engem az éjszaka közepén is felhívnak, ha veszekedés van egy családban, mert rám hallgatnak. Ha egy közösség igazán jól működik, TASZPONT-ra sincs szükség. Tomoron még nem volt ügy, más településekről járnak hozzánk.

Hosszú távon az a célom, hogy függetlenedni tudjunk a TASZ-tól. Képzeljük csak el, hogy egyszer csak nem lesz TASZ, akkor velünk mi történne. Majd jönnek a rendőrök, és röhögnek rajtunk? Meg kell erősödnünk, és a saját lábunkra kell állnunk. Létre kell hoznunk egy olyan hálózatot, amit a TASZPONT-ok vezetői alkotnak. Ha helyben erősek vagyunk, akkor nincs szükség külső segítségre.

Mik a leggyakrabban visszatérő ügyek?

Télen még mindig a falopás a legnagyobb probléma. Egyre szegényebbek az emberek, közeledik a tél, és nem tudom, mi lesz. A legtöbben nem is fát lopnak, csak gallyat gyűjtenek, és rendre bírságolják őket. Sok ember ellen folyik eljárás gombaszedés miatt, az a bűnük, hogy több mint 2 kilót szedtek. Eddig ilyen nem volt, ebből éltek a cigányok, eladták a gombát, és ebből meg tudták venni a fát.

Mit takar az asszisztensi munkája?

Korábban a TASZ-osoknak minden apró ügy miatt le kellett jönniük Pestről Borsodba, most viszont én elő tudom készíteni a terepet számukra, együtt lényegesen hatékonyabbak vagyunk. Elmegyek az emberekhez beszélgetni, segítek az ügyeikben, járok a bíróságra, sokat filmezek, kiosztom a telefonkártyákat a TASZPONT-osoknak, ilyesmik.

Nagyjából 30 településre járok rendszeresen, nemcsak TASZ-os ügyekben. Az emberek elfogadnak, adnak a szavamra. A legjobb az lenne, ha minden közösségben lenne olyan ember, aki foglalkozna a napi ügyekkel. Sajnos egyelőre azt fogadják el közösségi vezetőnek, aki a Siroki Laci barátja, miközben ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy alkalmas is a feladatra. Azt próbálom átvinni, hogy maguk válasszák ki azt az embert, aki képes az érdekeik képviseletére.

Mivel foglalkozott korábban? Hogyan kezdett ilyen aktívan részt venni a civil életben?

Már 10 éve csinálom. Talán azzal kezdődött, hogy 98-ban én érettségiztem le először itt a környéken, és az iskola elvitt minket egy táborba, amit pesti szociológusok szerveztek. Minden nagyon szépen kezdődött, aztán a harmadik nap elcsattant az első pofon. Megverték az unokatestvéremet, mert nem ment el cigit venni a tanárnak. Így ismertem meg közelebbről a pesti szociológusokat, és hamarosan el is kezdtünk közösen dolgozni. Két éven keresztül hordtunk gyerekeket Pestre, kéthetente hétvégén 32 gyerek utazhatott, és tanulhatott így filmezni, fotózni. Ezen keresztül jutott rám az a szerep, hogy összekössem a romákat és a nem romákat. Voltak önkéntesek, aki tanítottak minket, közülük többen mára már befutottak, neves filmrendezők, videós újságírók lettek. A filmezést is akkor kezdtem.

Az elején úgy éreztem, hogy ha filmezek, azt magamnak csinálom, nem is akartam megmutatni senkinek. Aztán jött a Nyírő András. Magas volt és kopasz, igazi skinheadnek néztem. Leült velem beszélni, de én oda se figyeltem rá. Arról próbált meggyőzni, hogy tegyem fel a munkáimat a YouTube-ra. Végül jóban lettünk, megcsináltuk a wifi-falut, 120 településre vittünk internetet. Én is akkor szerettem bele az internetbe, és kezdtem feltölteni a filmeimet a YouTube-ra. Van már köztük olyan, amit 220 ezren láttak.

A közelmúltban jelent meg, hogy együtt dolgozik Tarr Béla filmrendezővel.

Igen, Tarr Béla valóban megkeresett, hogy csináljak 5 perces filmet, de a részletekről egyelőre nem beszélhetek.

Meséljen a családjáról!

Van két gyerekem, az egyik nagyon rosszcsont. Viccen kívül, nem vagyok elégedett a családi életemmel, mert nagyon keveset vagyok itthon. Általában reggel 7-kor megyek el, és este 9-10 előtt nem érek haza.

Hogyan telik egy napja?

Több helyen dolgozom, de ez minden nap változhat, attól függ, hol van szükség segítségre. Reggel a szikszói kistérségben kezdek, ott szervezetfejlesztéssel foglalkozom. Délután 3 körül hazajövök, addigra már áll itt vagy 10 autó, várnak az egyesületek, a CKÖ-sök, nekik segítek, aztán elmegyek olyan településekre, ahol szükség van rám, és persze járunk filmezni is. Az otthonom a gyakorlatban egy átjáróház, nincs olyan nap, hogy ne fordulna meg itt legalább öt ember.

Mivel tölti a szabadidejét?

Esténként szoktunk zenélni, most játszom a Dorco zenekarban. Gitározom. Rendszeresen lépünk fel helyi rendezvényeken.

Mit gondol, mi teszi alkalmassá arra, hogy ezekben a feladatokban így helyt tudjon állni?

Talán az a legnagyobb erősségem, hogy nem szállok el magamtól, miközben akár okom is lehetne rá. Én voltam az, aki találkozott a Károly herceggel, amikor Magyarországon járt, más cigánynak ilyenre sose volt lehetősége. Én voltam az, akihez eljött köztársasági elnök, miniszterelnök. Ugyanakkor ha elmegyek egy településre, betérek olyan házakba is, ahova senki nem mer, eszem konzervdobozból paprikás krumplit. Az emberek is látják, hogy ugyanolyan cigány maradok mindig is, mint amilyen régen voltam, ezért elfogadnak. Őszinteség és egyszerűség, ennyi az egész. A politikusok lejönnek öltönyben, tolvajnyelven beszélnek, senki nem érti őket, megijednek tőle. Én nem csinálok semmi különöset, egyszerű ruhában bejövök, leülök, beszélgetek, és meghallgatom őket. A legnagyobb bajom, hogy nem tudok nemet mondani.

Azt tanultam az életben, hogy amit nagyon akarsz, azt el tudod érni, ezért mindig próbálok igazán nagyban gondolkozni. Hiszek abban is, hogy az embereket közelebb kell hozni egymáshoz, mert csak úgy lehet ledönteni a falakat. Ha valaki például adományt akar adni, addig nem fogadjuk el, amíg le nem jön hozzánk megnézni, hogy kik vagyunk. Nagyképűen azt szoktam mondani, hogy Tomor a világ közepe.

Na, de ki az a Juhász Péter?

 

Zsolt Melinda, TASZ

Megosztás:
Támogatás:

komment

Címkék: közösség falopás tomor taszpont

blog design: varadi
süti beállítások módosítása